A családi vállalkozások utódlásának kérdései (interjú)
Kürti Tamással a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület alelnökével beszélgettünk – a saját vállalatuk kapcsán is – a családi vállalkozások jellegzetességeiről. Kiderült, hogy az alapítónak a vállalat vezetése mellett a család tudatos tervezésére, és az utódlás témakörére is időt kell szánnia.
Vállalatépítő szerkesztőség
Személyesen hogyan kapcsolódik a családi vállalkozások témaköréhez?
A mi családunkban nem volt tudatos gondolat az, hogy a következő generáció is a családi vállalatnak mindenképp a tagja legyen. Hanem helyzetek voltak. A helyzetekben a szüleim nem raktak rám kényszereket, hanem lehetőségeket adtak. Gyerekkoromban végig dolgoztam minden nyarat, minden hétvégét, ahogy az egy családi vállalkozásnál tipikusan a gyerekek sorsa. Amikor a Veszprémi Egyetemről kijöttem – már alatta is projekteket csináltam – először elmentem Magyarországon dolgozni, aztán később Amerikába. Ezek után döntöttünk úgy az apámmal, hogy próbáljuk meg együtt – akármennyire is más az üzleti filozófiánk. Aminek persze volt sok közös alapja, de működésében nagyon más is volt. Ez is közrejátszott, hogy másoddiplomaként szervezetfejlesztést, szupervíziót és coachingot tanultam.
Konkrétan milyen vállalkozásról van szó?
A vállalkozás a Kürt Zrt., ami informatikai biztonsággal foglalkozik. Az apám és a nagybátyám alapította 1989-ben. Adatmentéssel kezdtek, aztán később ebből alakult ki az, hogy előzzék meg a katasztrófákat. Mára a Kürt nagy része informatikai és biztonsági tanácsadással, valamint biztonsági intelligenciával, integrációval foglalkozik – természetesen az adatmentés továbbra is bástyája működésünknek, de jóval nagyobbra nőtt a tanácsadás és biztonsági rendszer integrációs üzletágunk.
Nálunk lehetett tudni – az iparágból és az életkoromból adódóan –, hogy nem én leszek közvetlenül a menedzsment utód. Magas technológiában dolgozunk – itt csak az lehet a cégvezető, aki a legeslegjobban tudja csinálni. A másik dolog, hogy az apám akkor adta át a cég vezetését, amikor én arra gondoltam, hogy ide jövök dolgozni. Egyébként a mai napig nagyon meg vagyunk elégedve a vezérigazgatónkkal. Az apám mellett nevelkedett, nekem kvázi féltestvérem – hiszen legalább annyi időt töltött vele, mint velem, és mi is együtt.
A cég kiépített egy menedzsment rendszert is, intézményesítette a vezetést?
Az apám elvitte odáig a dolgot, hogy teljesen kitisztította a vagyonstruktúrát – egy Zrt., amiről beszélünk. Teljesen átláthatóan működik. Az átadás első feltétele, hogy csak teljesen átlátható dolgokat lehet átadni.
Nekem lehetőségem volt egy üzletágat felépíteni, ez a kutatás-fejlesztés üzletág volt. Én egy építő ember vagyok, felépítettem az üzletágat, majd találtam egy kiváló utódot. Azóta a cég igazgatóságában dolgozom, egy alelnöki matrica van a nevem mellett. Praktikusan azt jelenti, hogy a cég, a tulajdonosok stratégiai kérdéseivel foglalkozom. Nagyméretű üzletfejlesztéssel, PR-ral, illetve több nonprofit dologgal. Ez utóbbi nálunk a családban mindenkinek fontos – foglalkozni társadalmi értékeket termelő dolgokkal is.
Az Egyesület is idetartozik? Hogyan alakult az oda irányuló kapcsolódása?
Amikor szembejött velem az a probléma, hogy mennyi extra dilemmával jár nekem a családi vállalkozásnál vezetőnek lenni, elkezdtem keresni, hogy biztosan nem vagyok egyedül. Megtaláltam, hogy nyugaton ez egy hétköznapi dolog. A családi vállalat tulajdonosok más tulajdonosokkal egy közösségbe járnak és beszélgetnek a dilemmáikról, hiszen ezek nagyon hasonlóak. Például ugyanaz értékeli az embert teljesítmény szempontból, mint aki családi szempontból.
Beilleszkedtem e nemzetközi közösségekbe, megtanultam, amit csak lehetett, és elköteleződtem az iránt, hogy ezt a kultúrát Magyarországon is kialakítsuk. Azonnal találtam partnereket hozzá, így aztán elkezdett az Egyesület gondolata és közössége formálódni. Amikor már tízen voltunk együtt, leültünk. Fantasztikus volt, hogy volt közös téma. Bedobtam, és ott volt a téma az asztalon. Innentől egy nagy csapatmunka, ahol ma az Egyesület tart. Negyven tagunk van – Bérestől, Zwack-ig. Sokan vannak, akik nem ennyire jól ismertek, de hasonlóan jók a saját területükön. Egyértelmű feltétel, hogy családi vállalkozás legyen. Az is feltétel, hogy jelentős legyen a foglalkoztatása, az adóbefizetése. Így a társadalom szempontjából különösen fontos legyen a generációs átadás, mert nagyon sok ember munkahelyéről, értékteremtéséről beszélünk.
Az Egyesületnek több fóruma van, ahol a különböző témákban lehet közösen gondolkodni?
Nagyon sok dologról beszélünk, és fórumokat üzemeltetünk ezekben a témákban. Például a következő generáció kulcskérdése: nagyon jó, hogy a szülő felépített valamit, de a szülő a labdát nem tudja eldobni. Még olyan nem történt, hogy hatalmat átadtak. A hasonlat mentén a labdát nem elkapni kell, hanem el kell tudni venni. Természetesen kell az átadás is hozzá, de csak akkor lehet átadni, ha van ott valaki olyan potens, akinek képessége, kompetenciája, és igénye is van rá, hogy átvegye. Sok esetben az átadás egy pillanat alatt történik meg. Meghal az alapító, és azonnal ott kell lenni. Ezekben az esetekben a legtöbbször jelentős értékcsökkenést szenved el a vállalkozás. Azokat a felelősségeket átvenni, ami egy családi vállalat üzeméltetésével jár nehezebb, mint egy átlag vállalatnál, mert itt nem csak negyedéves profit maximumra törekszünk, hanem egy sokkal hosszabb távú fenntarthatóságra. Sokkal több önmegtartóztatás kell hozzá.
Egy másik fórum, a női fórum. Bármilyen cégnél általában a nőknek nehezebb a helyzete. A családi vállalatokban is nagyon speciális a helyzetük, amivel fontos foglalkozni. Tipikus dilemma, hogy vezető vagy anya? Ez a kettő egyszerre? A férjét kiszolgálja, vagy a férjének partnere, vagy mind a kettő egyszerre?
Szakpolitikai kérdésekről is gondolkodunk. Olyan gazdaságban érdemes működnünk, ahol támogatják azt a fajta stabilitást, amit mi képviselünk. A mai napon, ennek valamennyi feltétele még nem adott. Amikor a jelenlegi kormányzat hatalomra került, az egyik első intézkedésük az volt, hogy az örökösödési illetéket eltörölték. Ez azért jelentős, mert a családi vállalat tulajdonosok nem veszik ki az osztaléknak a nagy részét, hanem visszaforgatják. Ha nekem örökösödési illetéket kellene fizetnem, el kellene adnom a céget hozzá, hogy ki tudjam fizetni. De vannak olyan dolgok is, amik nem léteznek. Például a személyes és az üzleti adózás kereszttűzében vagyunk. Például a befektetési számlákon lekötött hosszú távú befektetések 5 év után kamatmentességet élveznek, a mi vállalkozásba fektetett tőkénk nem. Van még sok teendő.
Másik fontos terület, maguknak a tudásanyagoknak az elsajátítása. Vannak jobbkéz szabályok, amelyek triviálisak az olyan nyugati kultúrákban, ahol a negyedik, nyolcadik generáció viszi a céget. Mi viszont még egy generációváltást sem éltünk át.
Említene néhányat ezen szabályok közül?
Kezdődik azzal, hogy hogyan kell átadni felelősséget folyamatában? Hogyan vonja be a döntésébe a következő generációt az az alapító, aki egész életében önállóan döntött? Hogyan vonul ki lassan azokból? Találni magának egy olyan területet, ahol megélheti az ő alkotásait, de már nem neki kell vinnie az egész céget. Ezt homokozónak szoktuk hívni, lehet a cégcsoporton belül is és kívül is. A lényeg az, hogy el kezdje keresni. Általában egy alapító nem tudja elképzelni, hogy mást csináljon, mint amit csinál. Hiszen ő a cégét irányítja, tulajdonolja, és az önképe nagyon szorosan összekapcsolódik a céggel. Viszont ahhoz, hogy egy cég újabb húsz évre sikeres tudjon lenni, természetszerű, hogy át kell adni a stafétabotot az újabb generáció friss tudásának, kapcsolatrendszerének, világlátásának.
A titok az, hogy nem elég a munkára áldozni minden időt, a család tudatos tervezésére is időt kell szánni. Idő kell beszélgetésekre a gyerekekkel. Mért csinálok ezt vagy azt? Tipikusan a legtöbb családi vállalkozó puritán. Ez alatt azt értem, hogy nem onnan ismerszik meg, hogy mekkora autót vesz a gyerekének, hanem onnan, hogy hol taníttatja. Akármilyen pályát is választ, az utód, vagy utódok felelőssége jó gazdának, jó tulajdonosnak lenni. Lehet első vezető is, ha olyanok a képességei. De a legfontosabb a felelősségeket megérteni és fokozatosan felvállalni! Gondoljunk bele, amikor egy gyerek nem példamutatóan cselekszik, hanem bemegy a céghez és nincs tekintettel az ott dolgozókra vagy az ügyfelekre, vagy a hatékony ügymenetre. Óriási károkat tud okozni azzal, hogy ebből feltételezésekkel élnek a család és így a tulajdonos jövőjével kapcsolatban, ami a hosszú távon gondolkodó vállalkozások alapját, a bizalmat csökkenti lépésről, lépésre. A felelősség különböző szintjeit át kell tudni adni, példamutatással, játékosan, élvezettel, hitelesen. Tudatosan érdemes kezelni, ezekről beszélni kell. Baj, ha a felelősségvállalás különböző szintjeinek dilemmáiról és hasznairól nem tudnak nyíltan beszélni otthon, és nem derül ki, hogy mire van valós, megalapozott potenciál.
Az alapítók fel szokták ismerni e beszélgetések szükségességét?
Az alapítók egy része felismeri, nagy része nem ismeri fel, vagy csak bizonyos tématerületeit. Ugyanakkor a következő generációnak a dolga e beszélgetésekért is megküzdeni, felhívni erre a figyelmet. Miután az első, az alapító generáció nem tudja megtanítani, a hatalom átvételét, a következő generációnak, így nekem is magamat kell megtanítanom erre. Mitől leszek jó birtokosa, rossz birtokosa a cégnek? Mit kellene nekem megtanulnom, hogy el tudjam vezetni a céget? Hogyan tudnám felépíteni azt a tiszteletet, ami elődömet övezi? Vagy, mit lehet tenni, ha egy családtag nem válik be a cégben munkaerőként? Hogy lehet ezt tisztességesen kezelni és nem családi botrányt csinálni belőle? Sok kérdés, amiket nagyon fontos kezelni és együtt lenni benne. Úgy, ahogy egy család tud együtt lenni, bizalommal, a közjóra és a közhaszonra tekintettel.
Egy családi vállalkozás, ha jól működik, akkor túlteljesít bármilyen más vállalkozási formát. Ez valószínűleg a bizalomnak és a hosszú távú tervezésnek köszönhető. Ha viszont rosszul működik, akkor rosszabb bármi másnál.
Hogyan fordulhatnak az Önök egyesületéhez?
Mi kétféle módon dolgozunk. A jelentős foglalkoztatással rendelkező vállalat tulajdonos családokat a közösségünkben fejlesztjük tapasztalatcserékkel, képzésekkel, érdekképviselettel. Legfeljebb száz családból álló közösségre növekednénk, hogy intimen tudjuk tartani, és hatékonyak lehessünk. Ugyanakkor, nem csak saját magunkkért teszünk, hanem teszünk minden családi vállalkozásért. Az érdekképviseleti szervekkel, kamarákkal stb. partnerként együttműködünk és az ő tagságuknak is eljuttatunk nagyon sok tudást. A weboldalunkon, és rendszeres sajtómegjelenésekkel, szakkönyvekkel, konferenciákkal is elérhetővé tesszük a szükséges tudásokat, ismereteket, kapcsolatokat.
Záró gondolat, eszencia?
Fontos odafigyelni egymásra, úgy a menedzsmentben, mint a családban. Fontos a nehézségek árán is konszenzusokat létrehozni, amiben összetartható az a csoda, amit családnak és családi vállalkozásnak hívunk!
Nagyon köszönöm az interjút!
Vállalatépítő szerkesztőség
folyoirat@vallalatepito-portal.hu
Kürti Tamás
A KÜRT Zrt. igazgatóságának alelnöke. Társalapítója és alelnöke a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesületnek.
2003 és 2008 között a KÜRT kutatás-fejlesztés és innováció menedzsment üzletágát, valamint a Veszprémi FuturIT informatikai biztonsági kutató-fejlesztő központot alapította és vezette öt éven át.
Rendszeres előadója többek között a CEU és a Veszprémi Egyetem üzleti képzéseinek; valamint családi vállalkozások generációváltásáról és innovativitásáról szóló nemzetközi konferenciáknak, képzéseknek.
Fülöp szigeteki küzdősportot űz, síel és vízisíel. 35 éves, párjával Csillebércen él.
A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület rövid bemutatása
A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesületet (röviden FBN-H) 2009 novemberében régóta sikeres hazai vállalkozó családok alapították.
Az Egyesület célja a felelős családi vállalkozások létrehozásának és működtetésének elősegítése annak érdekében, hogy a családi vállalkozások által felhalmozott materiális és immateriális értékek hosszú távon hozzájáruljanak a családok, a vállalkozások és a nemzeti kultúra fejlődéséhez, valamint a felhalmozott megtakarítások Magyarországon maradjanak működő tőke formájában. A felelős családi vállalkozások létrehozásához és működtetéséhez az Egyesület szakmai, integrációs, képzési, kutatási támogatást nyújt, valamint elősegíti a felelős családi vállalkozások együttműködését, tapasztalatcseréjét és érdekérvényesítését. Az Egyesület olyan felelős családi vállalkozásokat támogat, segít és integrál, amelyek célja a társadalmi szerepvállalás, a munkahelyek létesítése és fenntartása, a szociális integráció elősegítése, a családi vállalkozási modell meghonosítása, fenntartása és fejlesztése a jövő nemzedékek számára. Az Egyesület közvetíti a más országokban kialakult tapasztalatokat és tudást Magyarország irányába, valamint részt vesz a The Family Business Network (23, Chemin de Bellerive, B.P. 915, 1001 Lausanne, Switzerland) és hasonló egyesületek nemzetközi szervezeteiben.
[Forrás: FBN-H honlap]
Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület