Magyarország a világ értéktérképén (kutatási áttekintő)
A cikk a TÁRKI Társadalomkutató Intézet által készített kutatás vállalkozás szempontú eredményeit tekinti át. Az anyagból sok más mellett kiderül, hogy az értéktérképeken Magyarország történelme és kulturális öröksége alapján a nyugati kultúra magjától távol, az ortodox kultúrájú országok közelében helyezkedik el.
TÁRKI – Keller Tamás – Vállalatépítő szerkesztőség
A teljes tanulmány a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet „A gazdasági növekedés társadalmi/kulturális feltételei” című kutatási programja keretében készült. A kutatási program többek között magában foglalta „A piacgazdaság normatív keretei” című empirikus vizsgálatot, valamint a World Values Survey (WVS) nemzetközi vizsgálatsorozat magyarországi felvételét. A kutatás vezetője Tóth István György volt, az elemzést és a tanulmányt Keller Tamás készítette. A tanulmány a WVS 4. és (az újonnan lekérdezett) 5. hullámára épül. A teljes tanulmány a Kolosi Tamás - Tóth István György szerkesztésben megjelent Társadalmi Riport 2010 kötetben jelent meg. A cikk áttekintést ad, változtatás nélkül emeltük ki a vállalkozói működéssel kapcsolatba hozható részek legfontosabb megállapításait. Az egyes szakaszok elé a fejezetcímek részben a Szerkesztőségtől származnak. A cikk alján elérhető a szélesebb tanulmány is két átfedő változatban.
Bevezetés
Tanulmányomban az Inglehart (1997) által meghatározott értéktengelyek mentén helyezem el a világ közel 50 társadalmát. Az értéktengelyek által kirajzolt „értéktérképen” elsősorban Magyarország pozícióját vizsgálom. Magyarországra a zárt (az önkifejezési értékek alapján), és a racionális (a világi-racionális értékek alapján) gondolkodásmód jellemző. Ez az értékkombináció egyúttal a Magyarországra történelme és kulturális öröksége alapján jellemző nyugati kultúra magjától távol, az ortodox kultúrájú országok közelébe helyezi hazánkat. A vizsgált értéktérképeken Magyarország így nemcsak a földrajzi értelemben vett szomszédjaitól kerül térben messzire, de a hasonló gazdasági fejlettséggel rendelkező országoktól is jócskán távol kerül. …
Inglehart értékelméletének áttekintése
Inglehart (1997) az emberek gondolkodásmódjában (értékeiben) bekövetkezett változások vizsgálatakor együttesen vizsgálja a gazdasági fejlődést, a kulturális és politikai változásokat, és azokat bizonyos szempontból előre jelezhetőnek tartja. A változások elemzésekor két, egymástól elválasztható állomást különböztet meg. Felfogása szerint előbb a hagyományos – tekintélytiszteleten alapuló – értékrend modern értékrenddé alakul, majd a modern értékrend posztmodern értékrenddé. Az első folyamat nevezhető modernizációnak, itt a változás iránya a közösségi vallási értékek felől a racionális teljesítménymotivációs értékek felé mutat, és a társadalomban szekularizációs és bürokratizálódási változások történnek. A második folyamat a posztmodernizáció, amikor a racionális, teljesítménymotivációt középpontba állító gondolkodásmód helyet ad az önkifejezés és szubjektív jólét értékeinek, ezzel párhuzamosan pedig individuálisabbá, de toleránsabbá válik a társadalom, a nyitottság és a nyilvánosság (szabad véleménynyilvánítás) irányába elmozdulva.
Az elméleti megfontolások empirikus bizonyítékául Inglehart (1997) több mint húsz változó alapján hoz létre két dimenziót. Az első dimenzióban a modernizáció vagy a szekularizáció elméleti folyamatainak „mérése” történik. Ezt Inglehart a társadalmi legitimációt biztosító tekintély szerepében bekövetkezett változással operacionalizálja. Az általa tradicionális tekintély/világi-racionális tekintély elnevezésű tengely lényegében a vallási, családi és nemzeti kötelékek gyengülését méri. A másik tengely olyan – a posztmodernizáció névvel megjelölt – társadalomelméleti folyamatok mérését kísérli meg, mint a posztmaterializmus, a demokratizálódás, a társadalmi nyilvánosság kialakulása. A gyakorlatban mindez a bizalom és tolerancia, illetve a civil társadalom nagyságát mérő mutatók elemzésével történik. Az így kapott tengelyt a szerző túlélés/jólét tengelynek nevezi el. … A tradicionális/racionális értékátrendeződést a világi-racionális értékek mutatják. Az önkifejezés értékei pedig a túlélés/jólét tengelyre utalnak. …
Az Inglehart-féle értéktengelyek társadalmi evolucionizmusból következő elnevezéseit – kritikai szempontok által vezérelve – megváltoztattam. Úgy gondoltam, hogy a tradicionális/racionális értéktengely jobban interpretálható, ha azt a tradicionális-vallásos/világi-racionális gondolkodás ellentétpárral jelölöm, míg a túlélés/jólét tengelyre a zárt/nyitott gondolkodás megkülönböztetést használtam. …
Valóságos térképek és értéktérképek
Amikor valaki térkép segítségével igyekszik tájékozódni, akkor a legfontosabb, a saját pozíciójának azonosítása. Ez egyrészt történhet úgy, hogy önmagunkat közvetlen környezetünkhöz képest helyezzük el, másrészt a segítségünkre lehetnek bizonyos abszolút koordináták (égtájak szélességi/hosszúsági körök vagy GPS-koordináták), amelyek segítségével „betájolhatjuk” a térképet. Nagyjából hasonló a helyzet, amikor az értékekről rajzolt „térképen” szeretnénk tájékozódni. Kézenfekvő, ha saját pozíciónkat a (földrajzi vagy kulturális értelemben) környező országokhoz képest határozzuk meg, a „térkép betájolásánál” pedig az adatok közti általános (elméletileg vagy empirikusan meghatározott) összefüggés nyújthat segítséget.
Az 1. ábrán a tradicionális-vallásos/világi-racionális gondolkodás és a zárt/nyitott gondolkodás „terében” helyeztük el a WVS 5. hullámában szereplő 44 országot. Az ábrán látható, hogy Magyarország a hasonló, nyugati kultúrájú országtömb perifériáján, az ortodox kultúrájú országok közelében található. A vizsgált két dimenzióban a magyarok közelebb állnak a bolgárok vagy a Moldovai Köztársaságban élők gondolkodásához, mint a földrajzi értelemben hozzánk közelebb lévő Szlovéniához. A térkép „tájolását” illetően – az adatok között lévő általános összefüggés alapján – megállapítható, hogy a magyar értékrend viszonylag szekularizált és meglehetősen zárt. A magyar társadalom világviszonylatban is zárt gondolkodásúnak számító jellemzőjével több szakértő egyetért. Füstös és Szakolczai (1999) kutatásai igazolták, hogy Magyarországon 1978 és 1998 között változatlanul a béke és biztonság értékeit tartotta a legfontosabbnak a közvélemény. Hofstede kulturális értékei alapján pedig egy 2006-os kutatás a magyarokra nemzetközi viszonylatban is jellemző bizonytalanság-kerülés és rövid távú gondolkodás jellemzőit állapítja meg.
1. ábra A világ 44 társadalmának pozíciója a tradicionális-vallásos/világi-racionális
gondolkodás és a zárt/nyitott gondolkodás által kirajzolt értéktérben
Az adatok forrása: WVS 5. hullám
Részletes jelmagyarázat a teljes tanulmányban
Az értékek természetesen erős kapcsolatot mutatnak a társadalmi jellemzőkkel. Inglehart részletesen foglalkozik az életkor és az iskolázottság hatásával. Adatokkal is alátámasztja, hogy a fiatalabb életkori kohorszok és az iskolázottabb társadalmi rétegek között magasabb a posztmaterialisták (nyitott gondolkodásúak) aránya. …
A vállalkozások építése szempontjából az értéktengelyek belső összetevői szerinti eloszlás az igazán érdekes. Az alábbiakban a nyitott/zárt gondolkodás értéktengelyének összetevői közül a bizalomra és a saját sors irányíthatóságába vetett hitre vonatkozó kiemelést mutatjuk be. Az alábbi rész a tanulmány másodikként jelölt változatából származik.
Részletes felbontású térképek
A továbbiakban az egyes országok értékrendjét olyan „térképeken” fogjuk vizsgálni, amelyek nem az Inglehart-féle értéktengelyek alapján készültek. Jobbára olyan változókkal dolgozunk, amelyek eredetileg a zárt/nyitott gondolkodás értéktengely alkotóelemét képezték. A nyitott gondolkodást többek között a szabad véleménynyilvánítás, a közügyekbe való beleszólás, a szabadságjogok védelme, az emberekbe vetett bizalom, a más gondolkodásúak tolerálása és a saját sors irányíthatóságába vetett hit jellemzi (Wenzel). …
A nyitott gondolkodás szempontjából az emberekbe vetett bizalom azért bír jelentőséggel, mert a „mindenki mindenkinek farkasa” állapothoz képest – amely izolációhoz vezet – csak a kölcsönös bizalom révén alakulhat ki társadalmi kooperáció. A 2. ábrán a bizalmat két aspektusból vizsgáltuk. Egyrészt interperszonális értelemben (mennyire bízik valaki az emberekben), másrészt társadalmi szinten (mennyire tartja valaki demokratikusnak az országot). Ebben az értelemben tehát egy ország demokratikus berendezkedését a megbízhatóan és kiszámíthatóan működő közélet és a kooperatív magatartás indikátorának tartjuk.
2. ábra A bizalom térképe
Y tengely: „Ön szerint mennyire demokratikus az ország kormányzása manapság?”
- átlagok 1-től 10-ig futó skálán
X tengely: Azok aránya, akik szerint a legtöbb emberben meg lehet bízni
Az adatok forrása: WVS 5. hullám
Részletes jelmagyarázat a teljes tanulmányban
Az ábrán különösen jól lehatárolható az ortodox kultúra, ahol amellett, hogy mindkét indikátor értéke általánosságban alacsonynak mondható, a közvélemény az interperszonális bizalom szintjéhez viszonyítva jóval kevésbé ítéli demokratikusnak az ország berendezkedését. A magyarok még a nyugati kultúra magjától viszonylag messze lévő szlovénokhoz vagy lengyelekhez képest is közelebb kerültek az ortodox kultúrához és ezáltal olyan országokhoz, mint Oroszország, Bulgária, Moldova vagy Ukrajna. Különösen meglepő, hogy a demokrácia működéséről nemzetközi viszonylatban is mennyire lesújtó a magyarok véleménye. …
3. ábra A sors irányíthatóságának térképe
Y tengely: Átlagok azon az 1-től 10-ig futó skálán, amelynek 1-es pontján „az üzleti szférában és az iparban
növelni kellene a magántulajdon arányát” állítás szerepel, míg a skála másik végén (10-es pont) „az üzleti
szférában és az iparban növelni kellene az állami tulajdon arányát” állítás található
X tengely: Azok társadalmi aránya, akik 10-es kóddal válaszoltak egy olyan 1-től 10-ig tartó skálán, ahol
az 1-es jelentése „semmi lehetőségem nincsen sorsom irányítására”, a 10-esé pedig: „nagyon
sok lehetőségem van sorsom irányítására
Az adatok forrása: WVS 5. hullám
Részletes jelmagyarázat a teljes tanulmányban
A 3. ábrán az állami gondoskodás iránti igény és a személyes sors alakíthatóságába vetett hit alapján ábrázoltuk az országokat. Általános érvényű összefüggés ugyan nincsen a két jelenség között, az egyes kultúrák területei azonban viszonylag jól lehatároltak. A dél-amerikai kultúrában az állami irányítás iránti igény a személyes sors alakíthatóságával párosul, a nyugati kultúra azonban inkább piacpárti, viszont alacsonyabb a sorsuk irányíthatóságáról meggyőzöttek aránya. Az ortodox kultúrában a személyes jövőt inkább a sors szeszélye alakítja, és talán éppen ezért magas az állami irányítás iránti igény is. A magyar adatpont olyan, az ortodox kultúrához tartozó országok társaságában található, mint Bulgária és Moldova, tehát ismét meglehetősen távol kerültünk a földrajzi értelemben szomszédjainktól. …
Összefoglalás
Az általános értéktengelyek alapján a magyar gondolkodást zárt és szekularizált. Megállapítottuk, hogy a Magyarországra jellemző zárt gondolkodásmód sem kulturális jellemzőkből (nyugati kultúra), sem a gazdasági fejlettségből nem következik, de nincsen kapcsolatban az ország társadalomszerkezetével sem, ugyanakkor időben változatlan jellemzőről van szó. …
Eddig tartott a kutatási anyag összefoglalója. A teljes tanulmány a következő helyen érhető el pdf formátumban: Keller Tamás: Magyarország a világ értéktérképén v1, Keller Tamás: Magyarország a világ értéktérképén v2
Köszönjük a TÁRKI Társadalomkutató Intézetnek, hogy hozzájárult a kutatási anyag ilyen formában történő közzétételéhez!
A Társadalmi riport 2010-es honlapja a következő helyen érhető el: Társadalmi riport 2010
A szerző személyes honlapja a következő helyen érhető el: Keller Tamás
A TÁRKI Társadalomkutató Intézet rövid bemutatása, Internetes elérhetősége:
A TÁRKI 25 esztendeje van jelen a hazai és nemzetközi empirikus társadalomkutatásban. Kiemelt kutatási területei közé tartozik a társadalmi rétegződés és mobilitás, a munkaerőpiac, a jövedelmi eloszlás, a fogyasztás és életstílus, valamint a társadalmi attitűdök vizsgálata. Az utóbbi években egyre több európai összehasonlító kutatást végez az Európai Unió szervezetei és más megrendelők megbízásából. Eredményeit a Társadalmi riport és a Tárki Európai Társadalmi Jelentés mellett a www.tarki.hu oldalon, illetve célzott publikációkban teszi közzé.
TÁRKI Társadalomkutató Intézet