Az alkotás öröme
A munkanélküliség elől menekülés, az önállóság és függetlenség keresése, egy jó ötlet – sok oka lehet, de ma már férfiak is, nők is nagy számban lesznek vállalkozók. De vajon ugyanúgy csináljuk-e? A cikk témája, hogyan vállalkoznak a férfiak és hogyan a nők, mit szeretnek, mit tartanak fontosnak a vállalkozásban, milyen tulajdonságaiknak köszönhetik a sikereiket?
Dr. Bozsár Gabriella
Tanácstalan vagyok… Ingadozom: vegyek-e fel hitelt? Bizonytalannak érzem magam, nem bízom a beosztottaimban. Őszinte-e velem üzleti partnerem? Egyenrangúként fog-e kezelni a vevőm?
Vajon ezek egy férfi vagy egy női vállalkozó problémái? Bármelyiké lehet.
Lassan három éve, hogy vállalkozó vagyok, és járok szakmai, üzleti találkozókra, konferenciákra, képzésekre. Figyelem a vállalkozókat, miről beszélgetnek. A férfiak üzleti lehetőségekről, sikereikről, pénzről, elérhető profitról, a szakmai szervezetekről, hogy ott mit kellene tenni. Csupa komoly, kézzelfogható, mérhető dolog. Melyikünk jobb, eredményesebb, sikeresebb. A nők arról, amit csinálnak: miért szeretik, milyen reményeket látnak benne, milyen dilemmáik vannak, miben nem érzik magukat jónak. Érzések: félelmek, örömök, bizakodás, kételkedés. És sok-sok bátorítás: a másiknak, aki hasonló cipőben jár.
Mivel én is a női vállalkozók közé tartozom, bevallom, kicsit félek a cikk témájától, a férfi és női kisvállalkozók összehasonlításától. Érdekes tapasztalat volt, ahogy anyagot gyűjtöttem. Ha a Google-ba beírom, hogy „férfi vállalkozó” kizárólag női vállalkozókról szóló cikkek jelennek meg, ahol a férfi vállalkozó csak, mint viszonyítási alap jelenik meg. De semmi az ő speciális problémáikról, arról, hogy mit szeretnek ők a vállalkozásban, mit tartanak fontosnak, mit gondolnak magukról, és – félve írom le – mit éreznek? Elhatároztam hát, hogy kör e-mailt írok. Megkérdezem nő és férfi vállalkozó ismerőseimet ezekről a témákról. Természetesen(?) csak a nők válaszoltak – de közülük azok, akik párjukkal együtt viszik az üzletet, megírták, hogyan látják ők párjukat a vállalkozói szerepben. Így aztán a témáról szóló cikkeken, könyveken kívül az ő véleményeik is benne vannak a mondandómban.
Miért vállalkozunk?
Közös indítékunk a szabadság, függetlenség iránti vágy – bár ez a nőknél sokszor általában később, gyerekeik kiröpülése után hat igazán. A férfiakat vonzza a profit, a magasabb életszínvonal, a verseny, a nők motivációja inkább a család és a munka összeegyeztetése, a vállalkozóként elérhető szabadabb időbeosztás, és az, hogy a háztartás mellett valami érdekesebb dologgal is foglalkozzanak.
Példa: Egy anyuka, aki GYES alatt keresett magának értelmes, addigi szakmájával összefüggő elfoglaltságot, és elégedetlen volt a hazai gyerekkönyv választékkal, elkezdett lefordításra érdemes, minőségi, értékes külföldi gyerekkönyveket keresni. Megszerezte a jogokat, és elkezdte lefordíttatni, kiadni a könyveket. A vállalkozás a tapasztalatok alapján bővült, beszállt a terjesztésbe, majd saját boltot nyitott. Innen megint saját élethelyzete vezette tovább: a bolt profilja csupa olyasmivel egészült ki, amire az anyukáknak és kicsi gyerekeiknek igénye volt. Ma már találkozó- olvasó- és játszóhely, egyfajta kulturális helyszín ennek a célcsoportnak. A vállalkozásba pedig, ahogy növekedett, beszálltak a családtagok, ma már pontos munkamegosztás szerint dolgoznak. Amíg az anyuka dolgozik, kisebb gyerekei vele vannak: a boltban játszanak, olvasnak.
Mire vállalkozunk?
A férfiak sokszor előző munkahelyükről kiválva kezdenek vállalkozni, őket az üzleti lehetőség, szakmai hátterük irányítja inkább, a nők vállalkozása sokszor egy hobbiból nő ki, vagy éppen a női szerepből, anyaságból adódó lehetőség – így leszünk gyógyítók, testi-lelki jólléttel foglalkozók, gyerekjáték feltalálók, vagy családi témákkal foglalkozó portál üzemeltetői. A termelő területek férfi dominanciát mutatnak, a nők inkább szolgáltatásban jeleskednek. A férfiak vállalkozásai tipikusan nagyobbak, több bevétellel, alkalmazottal (Kft.), míg a nők kevés alkalmazottal, családdal, vagy egyedül vállalkoznak (Bt., egyéni vállalkozók).
Példa: A hobbiként, majd szenvedélyként, ma már önmegvalósításként űzött hastánc térített teljesen új útra egy amúgy „tisztességes, polgári” foglalkozást űző hölgyet. Mivel szeretett volna minél több időt tánccal tölteni, sok-sok tanulás, tapasztalatszerzés és gyakorlás után hastánc iskolát nyitott. Ma már tanárokat képez, több tanárral dolgozik együtt, akik tanfolyamokat tartanak különböző korcsoportoknak, bemutatókat, versenyeket szervez, külföldi versenyekre hívják zsűritagnak. Koreográfiákat készít, párja pedig zenével kíséri. Legújabb szenvedélye, ha úgy tetszik, „üzletága” pedig, hogy selyemkendőket fest táncosoknak.
Miből vállalkozunk?
A statisztikák szerint a férfiak banki hitelekre is alapoznak, vállalkozásuk elé nagyobb növekedési célt tűznek ki, és a nagyobb bevétel, profit érdekében több kockázatot vállalnak. A nők inkább saját megtakarításaikra alapozva indítanak vállalkozást, esetleg családi, baráti kölcsönöket vesznek igénybe. Az anyagiaknál fontosabb, hogy életformájuknak megfeleljen a vállalkozás. Később is óvatosabbak: a biztonság fontosabb, így kisebb növekedéssel is beérik. Ezért, bár kisebb méretben, de több női vállalkozás éli túl az első, kritikus éveket. A nők kitartóbbak, de amikor a vállalkozás növekedési szakaszba ér, gyakran megtorpannak.
Példa: Szakmájából – leépítés miatt, kényszerűségből – fejlesztette ki vállalkozását egy középkorú hölgy. Pályázati pénzből teremtette meg az alapokat, és hamarosan szüksége lett irodára, majd valakire, akivel megoszthatja a munkát. Hogy ne kelljen eladósodni, az irodát saját házukból választotta le, egyes, kiszervezhető munkákra pedig együttműködő partnereket keresett. Alkalmazottat csak akkor vett fel (3 év után), amikor már látta, hogy megbízásai folyamatosan érkeznek, és el tudja tartani.
Hogyan vezetjük a vállalkozást?
A szakmai cikkek szerint nem jeleskedünk stratégiaalkotásban, üzleti terv készítésében – és ez független a nemünktől. Induláskor vállalkozási ismereteink, később vezetési ismereteink is hiányosak. Ezt a férfiak sokszor nagyobb önbizalommal, másoktól való segítségkéréssel, tanácsadók igénybevételével, a nők általában tanulással, egymással való összefogással hidalják át.
A férfiak gyorsabb, határozottabb döntéseket hoznak – akár hatásvizsgálat nélkül –, míg a nők árnyaltabbakat, jobban figyelembe veszik a nem anyagi szempontokat is. Üzleti tárgyalások során a férfiak inkább a „nyugati típusú”, vagyis versengőbb, saját előnyt néző magatartást preferálják, míg a nőknek fontos, hogy mindkét fél megtalálja a számítását, és a jó kapcsolat hosszú távon fennmaradjon.
A férfiak szervezési dolgokban racionálisabbak, szeretnek direkt módon irányítani, „falkavezérek” akarnak lenni, fontos nekik a hatalom. Kommunikációjuk, konfliktuskezelésük önérvényesítőbb, néha lelketlennek is tűnhet. Előtérben van náluk a direkt, kézzelfogható eredmény, haszon. Jobban tudnak fókuszálni – a vállalkozásukra figyelni. A nők kommunikációban empatikusabbak, inkább figyelnek az emberi szempontokra is, nem csak az ügyfelek, hanem az alkalmazottak elégedettsége is fontos nekik. Érdekeik érvényesítése során kompromisszumképesebbek. Egyszerre több dologgal is tudnak foglalkozni, és lényeges nekik, hogy minden területen – feleségként, anyaként, vállalkozóként – helytálljanak, a legjobbat nyújtsák. A férfiaknak általában fontosabb a szakmai elismerés, mint a nőknek, jobban bíznak a képességeikben is.
A szakmai és a magánélet mindkettőjüknél ugyanúgy egybefolyik, gyakorlatilag minden nap minden órája lehet munkaidő. Bár pont az ellenkezője volt a cél, sokaknak sokkal kevesebb ideje jut a családra, mint alkalmazottként. Annak ellenére, hogy életformájuk, terhelésük egyformának tűnhet, a felmérések szerint a nők ugyanannyi házimunkát végeznek, mint a vállalkozás előtt, így a „munka-magánélet” ellentét feloldása – amire vágytak – sokszor mégsem sikerül… Kívülről előnyösnek tűnhet, hogy otthon dolgoznak, és közben el tudják látni a gyerekeket is, de ez azt jelenti, hogy semmiben nem lehet elmélyülni, mert bármikor „ugrani kell”.
Hogyan csináljuk együtt?
Az együtt vállalkozó házastársaktól a belső munkamegosztásról szinte szóról-szóra azonos beszámolókat kaptam.
Az együtt vállalkozók szerint a férfiak nagyobb terveket szövögetnek, hajlamosak álmodozni, és a nők rákérdeznek a részletekre. Mondhatjuk úgy is, hogy a férfiak nagyvonalúak, nem mennek bele a részletekbe, és ahogy ezt egy (nő) levelező társam megfogalmazta: „nem élnek visszahúzó lelki életet”. Vagy egy másik megfogalmazás: „a férfi álmodozik, a nő tervez”, és együtt megvalósítják.
Még ha egyformán ki is veszik a részüket a stratégiai tervezésben, döntésekben, inkább a férfi képviseli a vállalkozást kifelé: a bankok, üzletfelek, szakmai szervezetek felé. A nők vállalják a belső kommunikációt, az alkalmazottakkal való törődést.
A „sziszifuszi” adminisztratív munkákat, a számlákkal, papírokkal való bíbelődést, levelezést a közös vállalkozásokban a nők végzik. Mert ők türelmesebbek, precízebbek, és biztonságérzetükhöz fontos, hogy a papírok rendben legyenek.
Kérdés lehet az is, ki a vállalkozás vezetője? Kinek a vállán nyugszik az egészért való felelősség?
Példa: Egy kismama webes vállalkozást, egy portált indított, amelynek témája mind a szakmájához, mind élethelyzetéhez közel állt, mert megtapasztalta, hogy milyen információk hiányoztak neki, amikor az anyaságra készült. A GYES alatt a portál egyre szépült, tematikájában és szolgáltatásaiban is egyre bővült. Kiegészítő tudásával bekapcsolódott a férj is. Amikor a második gyerek is megszületett, kiderült, ennél többre van szükség: a férj feladta a munkahelyét, és teljes mellbedobással a közös vállalkozásban kezdett dolgozni, hiszen szakmailag könnyebben el tudta látni azokat a feladatokat, amiket a felesége nehezebben. Először a régi rutin működött: a feleség, a vállalkozás alapítója a felelősség viselője, a férj a „bedolgozó” volt, míg ki nem derült: a gyerekek nevelése inkább azt igényli, hogy a férfi vegye át a nagyobb felelősséget. A vállalkozás bővül, újabb portállal, más női vállalkozókkal való együttműködésben. Az informatikához és marketinghez értő férjnek köszönhetően a portál háttere megújult, többre képes, az üzleti kapcsolatok bővültek. Mindkettőjük adottságainak kihasználása és egymás kiegészítése kiválóan működik.
A különbözőségek ellenére a legfontosabb dologban közösek vagyunk: azért vállalkozunk, mert létre akarunk hozni valamit, mert élvezni akarjuk kreativitásunkat, kihasználni, mások javára fordítani mindazt, ami bennünk van. Azt csinálni, amit igazán szeretünk, örömet találni a munkában, az alkotásban.
Kahlil Gibran szavaival (A próféta):
„Mindig azt hallottátok, hogy a munka átok, a robot szerencsétlenség.
De én mondom néktek, ha dolgoztok, beteljesíttek egy darabkát a föld
legmesszibb álmaiból, azt a darabkát, melyet rátok szabtak, amikor az
álom megszületett,
és amíg munkálkodtok, igazán szeretitek az életet,
és az életet munkálkodással szeretni azt jelenti, hogy meghitt
ismerősötök az élet legbensőbb titka.”
Felhasznált források: www.seed.hu, www.noivallalkozok.hu, www.nol.hu, www.csaladinet.hu, www.mfor.hu. A nő, ha vállalkozik (MiNŐk, 2007).
Vállalkozók, akik megosztották tapasztalatukat: www.mahasti.hu, www.palyazat-tanacsadas.hu, www.babafalva.hu, www.minelight.hu, www.mimozadesign.blogspot.hu, www.naphegykiado.hu.
Dr. Bozsár Gabriella
(A szerző hosszabb időn keresztül dolgozott a gyógyszeriparban vezetőként. Az itt szerzett tapasztalatait egészítette ki több coaching, tréning és tanácsadói képzéssel. Most a szervezetfejlesztés területén leginkább coach-ként, trénerként segíti a vezetők és szervezetük hatékonyabb működését.)