Könyvajánló
Az első ajánlott könyv az érzelmi intelligenciával foglalkozó cikkhez kapcsolódik: (1) Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen. A második könyv az Áltettvágy cikk témáját járja körül: (2) John P. Kotter: Tettvágy.
Vállalatépítő szerkesztőség
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen
Daniel Goleman klinikai szakpszichológusként évtizedekig végzett kutatásokat az érzelmi intelligencia területén. Ebben a könyvben, amelyben a téma munkahelyi vonatkozásait ismerteti, nem csak saját kutatásait, hanem mások kutatási eredményeit is összefoglalja.
A témafelvetés központi kérdése: miben különböznek a munkában kiváló, kiemelkedő teljesítményt nyújtók – a „sztárok” –, az átlagosan teljesítőktől? A munkában vannak olyan kompetenciák, amelyek nélkül egy állást be sem tölthet valaki – ezek a „küszöb” kompetenciák -, és vannak olyanok, amelyek a kiválóakra inkább jellemzők. A szerző több kutatás eredményét ismertetve bemutatja, hogy ezen megkülönböztető kompetenciák közül mindig nagyobb jelentőségűnek bizonyultak az érzelmi, mint az értelmi-intellektuális képességek. Ráadásul, az előbbiek annál fontosabbá válnak, minél magasabb szinten van valaki a szervezeti hierarchiában. Ez érthető, hiszen az alacsonyabb szinteken a technikai-szakmai tudás és problémamegoldás lényegesebb, míg a felső vezetőknek inkább az emberekhez kell érteniük.
A könyv ismerteti az érzelmi kompetenciákat, amelyek két csoportba oszthatók: személyes és szociális kompetenciákra. Érzelmi intelligenciánk, és a rá alapozott készségek, kompetenciák életünk végéig fejleszthetők. A szerző kifejti az egyes kompetenciák tartalmát, a munka világából hozott példákkal színesítve a leírásokat. Több helyen a készséget működtető agyi folyamatokat is ismerteti, valamint kitér egy-egy kapcsolódó témára, mint például a kreativitás, az „áramlat” (flow), az evolúció kérdése. Nem csak az egyénnel foglalkozik, hanem a kiváló csapatokkal, sőt, az érzelmileg intelligens szervezettel is. Bizonyos szempontból az érzelmi intelligencia elmélete egy szintézisnek is tekinthető, hiszen modelljében elhelyezi az olyan, eddig is ismert vezetéstudományi fogalmakat, mint a motiváció, az empátia, mások fejlesztése, a hatékony kommunikáció és konfliktuskezelés, a változás katalizálása, valamint az együttműködés, a csapatmunka kérdései. A munka világának változásával a vezetés mikéntjének is változnia kell, mégpedig pontosan az érzelmek kezelésének irányába, vagyis az érzelmi intelligencia jelentősége egyre nő.
A könyv egyik fejezete, valamint a függelékek egyike az érzelmi intelligencia fejlesztéséről szól, az elméleti megközelítés után gyakorlati útmutatást is adva.
Az 514 oldalas könyv 5 részre tagolódik, amit függelékek és jegyzetek egészítenek ki, és a sok szakirodalmi hivatkozás ellenére szakembereknek és „laikus” vezetőknek is könnyen olvasható és érthető olvasmány.
A szerző további, itthon megjelent könyvei: Az érzelmi intelligencia (Háttér Kiadó, Budapest 2003.), A társas intelligencia (Nyitott Könyvműhely, Budapest 2007.), A Meditáció ősi művészete (Nyitott Könyvműhely, Budapest 2008.), Zöld út a jövőbe (Nyitott Könyvműhely, Budapest 2009.).
Dr. Bozsár Gabriella
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen SHL Könyvek, Edge 2000 Kiadó, Budapest 2004.
John P. Kotter: Tettvágy
John P. Kotter nevét elsősorban változásvezetési modellje kapcsán ismerheti az Olvasó. Kutatásai alapján felépített egy nyolc lépésből álló eljáráslistát, melyet, ha figyelembe vesznek a vállalatvezetők változási projektjeiknél, akkor a siker valószínűség nagyban nő. Ez a modell mára a változásmenedzsment egyik legtöbbet hivatkozott, alapmodelljévé vált. A szerző Tettvágy című könyvében az első pontot fejti ki részletesen: a sürgősség érzés, a „tettvágy” felkeltése.
A szerző a könyvben hat következtetést von le: (1) Ha a változások bevezetésének kezdetén a tenni akarás, a kezdeményezőkészség nem elég erős, akkor nagyon nehezen indul be a folyamat. (2) Az „önelégült nyugalom” igen elterjedt jelenség, és gyakran csak a régmúlt sikereiből táplálkozik. Aki szenved tőle, gyakran nincs is tudatában önelégültségének. (3) Az önelégült nyugalomnak nem csak a tettvágy az ellentéte. „Ha a szervezetet áltettvágy hatja át, akkor ugyan nagyfokú az aktivitás, ám ennek nem az elszánt győzni akarás a mozgatója, hanem a szorongás, a harag, a frusztráció.” (4) Az áltettvágy hatása a pörgő működés ellenére is az, hogy a szervezet alulteljesít, az új kezdeményezések elhalnak, a szervezet közérzete rossz. (5) „Az áltettvágy és az önelégült nyugalom felismerhető, és valódi tettvággyá alakítható.” (6) A tettvágyat a szervezeti kultúra meghatározó elemévé kell emelni, ez segíti elő a szervezet folyamatos megújulását.
A szerző tehát változásvezetési modelljének kiindulópontját mutatja be igen részletesen, tanulságos történetek kibontásán keresztül.
A szerző további, itthon megjelent könyvei: A változások irányítása (Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1999.), Olvad a jéghegyünk! (Trivium Kiadó, Budapest 2007.).
Rabi Sándor
John P. Kotter: Tettvágy HVG Kiadó, Budapest 2009.