Vállalatépítő

 

Két eltérő modell mentén vizsgáljuk ugyanazt a valóságot, a vállalkozói szerep összetett valóságát. Az egyik modell fókuszában a vállalkozáshoz való viszonyulás áll, a másik modell a vállalkozó kapcsolati működéseiről szól. A vállalkozói szerepek tudatos elkülönítése alapvetően befolyásolja a vállalkozás jövőjét és sikerét. 

 

Rabi Sándor

 

 

Bevezetés

 

Fizikai/biológiai környezetünk, a gazdaság működése, az emberi természet, mind-mind nagyon bonyolult rendszereket képeznek. A kutatók mégis megpróbálják ezeket a rendszereket megérteni. Többnyire modelleket alkotnak, amelyek megragadnak valami fontosat a rendszer működéséből. Ezek a modellek mindig leegyszerűsítők, hiszen az ilyen rendszerek – gondoljunk például az ember pszichés világára – rendkívül bonyolult szerveződésűek. Mindig vesz el információ, a következtetések mindig csak egy szűkebb kereten belül érvényesek. Ugyanakkor, amint az adott modell elmetszi a maga módján az összetett valóságot, a létrejött sík vetületében megragadhat valami nagyon lényegeset.

 

A cikkben két külön modellt vizsgálunk meg. Mindkét modell a vállalkozói szerep összetett valóságát metszi el különböző módokon. Az egyik modell vetületében a vállalkozáshoz való viszony, a vállalkozás kompetencia igénye áll. A másik modell fókuszában a vállalkozó kapcsolati beállítódása szerepel.

 

 

A vállalkozói szerepek viszonyulás/kompetencia alapú felosztása

 

A modellt Michael E. Gerber alkotta meg 1994-ben. Ő három eltérő „személyiségről” írt, melyek ugyanabban az emberben, a vállalkozóban találhatók meg. A három személyiségnek, a három szerepnek más-más viszonyulása van az életre hívott vállalkozáshoz. Teljesen eltérő az a koncepció, ahogy a három különböző szerepből a vállalkozó a vállalkozására tekint. Az első szerep a vállalkozói szerep, amely lehetőségként fogja fel a vállalkozást. A menedzseri szerep fókuszában a vállalkozásnak, mint rendszernek a felépítése és fenntartása áll. A harmadik szerep a szakember szerepe. Innen nézve a vállalkozás olyannak látszik, mint egy biztos hely, ahol szakmailag dolgozni lehet. Mindhárom szerep egy-egy kompetencia halmazt is jelent. /Kompetenciának nevezzük a személy azon alapvető jellemzőit, amelyek megléte ok-okozati összefüggésben áll a számára meghatározott sikerkritériumok hatékony és kiváló teljesítésével/. A vállalkozás sikerének szempontjából nagyon lényeges, hogy a vállalkozás különböző életszakaszaiban mennyire, milyen arányban állnak rendelkezésre ezek az eltérő kompetenciák.

 

 

 

1. ábra  A vállalkozó szerepeinek viszonyulás/kompetencia alapú felosztása

 

Vállalkozói szerepében a vállalkozó az üzleti lehetőséget keresi. Kifelé figyel, a piacot kutatja, a versenytársakat nézi, keresi a kapcsolatot az ügyféllel. Gerber szerint ő a látnok, aki képzelete segítségével a jövőbe tekint. „Ő az álmodozó, az emberi cselekvést tápláló energiák forrása. Ő a vállalkozás katalizátora.” (Gerber, 1995.) Ő birtokolja az alkotóerő javarészét. Dominanciára tör, uralni akarja környezetét, hogy meg tudja teremteni az elképzelt jövőt, a kigondolt stratégiát. Újabb és újabb vállalkozásba kezd, ez élteti. 

 

Menedzseri szerepében a vállalkozó befelé, a vállalkozáson belülre figyel. A menedzser az, aki professzionálisan felépíti és működteti a vállalkozás rendszereit. A rendet szereti, tesz is azért, hogy megteremtse. Ha felépült a rendszer, személyiségéből adódóan ragaszkodik az állapotok változatlanságához. „A menedzser az, aki mindig a vállalkozó nyomában járva rendet csinál utána.” (Gerber, 1995.) A menedzser dolga a vállalkozás erőforrásainak hatékony összehangolása, megszervezése.

 

A szakember az, aki a szakmai munkát elvégzi – személyiségéből adódóan ez ad neki örömet. Akkor boldog, ha dolgozhat. „Imádja a kézzelfogható dolgokat, és azt, hogy a dolgokat meg lehet csinálni.” (Gerber, 1995.) Nem szereti a dolgok elméleti oldalát. Az érdekli, hogy a gyakorlatban hogyan lehet valamit praktikusan megcsinálni. Csak a vállalkozás szakmai tartalma mozgatja meg.

 

 

1. táblázat  Gerber vállalkozói „személyiség” hármas felosztásának jellemzői

 

Minden vállalkozóban jelen van mindhárom szerepminta, de az egyéntől függő, eltérő mértékben. Ezek a szerepek konfliktusban állnak egymással. Például a menedzser rendszeretete akadályozza a vállalkozói szerep újítási törekvését. Ugyanakkor egymást ki is egészítik. Például a vállalkozó az, aki újabb és újabb munkát szerez a szakembernek, hogy az dolgozhasson.

 

A problémát az jelenti, hogy a vállalkozás különböző életszakaszaiban eltérő szereparányok optimálisak, ami a hétköznapi életben csak ritkán valósul meg. Egy induló vállalkozásnál tipikus a szakemberi szerep dominanciája. Pedig, hogy tartósan legyen munka, szükséges a vállalkozó lehetőség keresése. A hangsúlyok eltolódása alapvető a vállalkozás jövője szempontjából. Gerber gyönyörűen fogalmazta meg, hogy ha a szakemberi szerep marad tartósan domináns, akkor a vállalkozó a vállalkozásában dolgozik, elzárva maga elől a fejlődés és növekedés lehetőségét. A vállalkozás épülésével jelen kell lennie a vállalkozói szerepnek, és egyre jobban előtérbe kell, hogy kerüljön a menedzseri szerep is. Hiszen a vállalkozást, mint rendszert kell felépíteni és a kezdeményező fellépés jelenléte is elengedhetetlen. Így „a vállalkozó nem a vállalkozásában, hanem a vállalkozásán fog dolgozni”. Ennek eldöntése jó, ha tudatos a vállalkozó részéről, hiszen a kimeneti alternatívák alapjaiban különbözőek.

 

Kisvállalati példa: A marketing jellegű szolgáltatásokat nyújtó 15 fős kisvállalkozás alapítója vállalkozói szerepében erős. Keres, kutat a piacon, különös érzéke van az üzleti lehetőségek és a potenciális ügyfelek megtalálásában. Szakemberi szerepéből tudatosan visszavett, az idők folyamán mögötte egy erős szakmai gárda alakult ki. Az alapító rengeteg munkát szerez, amit a csapata el is végez. A vállalkozói és szakemberi kompetencia funkciói kipipálva. Probléma van viszont a vállalkozás menedzseri kompetencia funkciójával. A kérdéses alapító nagyon domináns személyiség, mindent kontrollálni akar. Nem engedte maga mellé felnőni a szükséges menedzser típusú vezetőt, aki a vállalkozás rendszereit felépítette volna – az alapító személyiségéből nem a menedzseri működés adódik. Sokszor nem lehet tudni, hogy ki, miért felel, a félreértések miatt akadoznak a nyomdai munkák, az alapító túlterhelt, mert az utolsó fillér kifizetését is csak személyesen engedélyezi.

 

Hiányzik a vállalkozásból a menedzseri kompetencia, amit pótolni érdemes. Különben még súlyosabb elakadások várhatók, ha a cég tovább növekszik. A vállalkozó dolga saját tévedhetetlenségén túllépve a helyzet megértése, és a tudatos döntés ebben.

 

Ki tudja miért – genetikai tényezők, a kisgyermekkor családi történései, a felnőtté válás tanulási folyamata – az emberben többnyire nincs meg a három szerepnek a változó helyzethez optimális kombinációja. A hiányzó kompetenciák tanulás útján történő felépítésében viszont nagy lehetőségek vannak. Érdemes azon is elgondolkodnia a vállalkozónak, hogy azt a szereptípust használja ki a lehető legjobban, amiben ő domináns, amire ő „született”. Nem kísérletezik azon, hogy olyat is megtanuljon, amit nem annyira szeretne, hanem arra a szerepre összpontosít, amiben ő a legjobb, azon a területen nyomul előre, ahol a helyén érzi magát. Persze a sikerhez minden kompetencia kell! A vállalkozó ezt úgy érheti el, ha teret ad olyanoknak maga mellett, akik a hiányzó kompetenciákban szintén a legjobbak!

 

 

A vállalkozói szerepek kapcsolat alapú felosztása

 

A témával kapcsolatos kutatások szerint a legjobban a vállalkozók a szabadságot és a függetlenséget szeretik a vállalkozásukban. Amitől pedig a legjobban ódzkodnak a vállalkozásuk kapcsán, az a lelki és anyagi bizonytalanság. A bizonytalanság érzésének csökkentése – a közös erőforrások kihasználása mellett – lehet az egyik oka annak, hogy a vállalkozást nem szeretik egyedül elindítani. Sok vállalkozás indulásánál állnak össze volt iskolatársak, barátok, ismerősök. Így több erőforrás adódik össze, mindenki hozza a maga kapcsolatrendszerét, lehet egymásra támaszkodni. Az induló vállalkozásban többnyire mindenki tulajdonos, mindenki dolgozik is benne, és például a korábbi közös sörözések is megmaradhatnak. A vállalkozói szerepek kapcsolat alapú felosztásánál az előbbi három viszonyulás áll a fókuszban, amelyek sajnos sokszor vészesen összekeverednek. A több alapító, vagy akik később részesedést szereznek a vállalkozásban, jelen vannak tulajdonosi szerepükben. Akik a vállalkozásban tevékenyen is dolgoznak, ők vezetői vagy munkatársi szerepet visznek. Megmaradhat a személyes kapcsolatok egy más síkja is, ilyen lehet a barátság, esetleg valamilyen közeli rokonság (házastárs, szülő-gyerek). Ez a három kapcsolati szerep természetesen nem mindig áll elő ugyanabban az emberben, ugyanabban a vállalkozóban. De ha előáll valamilyen kombináció, az súlyos elakadásokhoz vezethet ahogy a vállalkozás fejlődik, növekszik.

 

Vizsgáljuk meg a problémát a vállalkozás történetiségébe ágyazva. Például négy műszaki egyetemet végzett volt diák összeáll, és egy internetes vállalkozást alapítanak. Mindenki egyenlő arányban lesz tulajdonos a cégben, egyenlő az induló anyagi hozzájárulásuk, mindenki teljes munkaidőben dolgozik. Korábban barátok voltak, fontosnak tartják, hogy ez továbbra is fennmaradjon. A vállalkozás indulásánál még nem hangsúlyosak a pozíciók közötti különbségek, közösen döntenek a vállalkozással kapcsolatos fontosabb kérdésekben. Ahogy azonban a vállalkozás növekszik, új munkatársakat vesznek fel. Létrejön ezzel az első hasadás a szervezetben – alapítók és újak. Egyre inkább szükségessé válik valakinek „igazi” vezetői szerepben fellépnie – kísérletet tesznek a hierarchia kialakítására. Az alapítók közül egyvalaki lesz az ügyvezető, később ő lesz a stratégiai vezető. Lesz olyan alapító, aki továbbra is programozó marad, azaz beosztott, munkatárs. Olyan is előfordulhat, hogy egy újonnan érkezett középvezető a kialakuló szervezeti struktúrában egy alapító feletti pozícióba kerül. A valóságban az alapítók között a korábbi egyenlőség több tekintetben megváltozik. Ugyanakkor az egyes érintettek szerepfelfogása nem feltétlenül követi a változásokat. Az alacsonyabb pozícióban lévő alapító most is ott akar lenni minden döntésnél, nem fogadja el felettesének a „kívülről” jött középvezetőt, hiszen ő tulajdonos. Az ügyvezetőt bénítja az, hogy nem kérheti számon munkával kapcsolatos kérdésekben a hierarchiában alatta elhelyezkedő alapító társát, hiszen akkor sérülne a barátságuk. Ennek ellenkezője is előfordulhat, amikor rivalizáció indul be az alapítók között – sokszor rejtetten – a hatalomért. A három szerep összekavarodott az érintettekben, és most már a vállalkozás további fejlődésének akadályát képezi. Ezeket a kapcsolati viszonyokat valahogyan tisztáznia kell az érintetteknek egymás között. 

 

 

2. ábra  A vállalkozó szerepeinek kapcsolat alapú felosztása

 

A tulajdonosi szerep gyakorlásának egy érettebb vállalkozásban az elsődleges színtere a „közgyűlés”. Itt a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában szólhatnak és dönthetnek a vállalkozást érintő stratégiai kérdésekben. Tulajdonosi szerepből megfogalmazható például a profit elvárása. Ugyanakkor a tulajdonos nem jó, ha ezt a szerepet tovább viszi a hétköznapokba, és szervezeti pozíciójától függetlenül beleszól a vállalkozás operatív vezetési kérdéseibe. Tiszta működés esetén tulajdonosi mivolta nem jó, ha feljogosítja erre.

 

A vezetői, munkatársi szerep határait a szervezeti felépítés, a munkaköri leírás, a felelősségi- és hatáskörök, a különböző szabályozások jelölik ki. Ezeket meg kell alkotni, ezekről meg kell egyezni, meg kell tenni a megfelelő felhatalmazásokat. Nem jó, ha a vezető azért nem gyakorolhatja vezetői szerepét, mert egy tulajdonostársát nem utasíthatja. Ezek a kérdések mind-mind a felek közötti tisztánlátás és megegyezés kérdései. De nagyon célszerű tiszta szerepek mentén megegyezni, és a szerepeket elhatárolni egymástól.

 

A barát szerepét szintén el kell határolni. A vezető érzésvilágában és munkahelyi gyakorlatában, ha nem válik szét a baráti szerep és a vezető-beosztotti szerep, az problémák forrása lehet. A két különböző szerep elvárásának egyszerre nem tud megfelelni senki. A munkahelyen a vezető-beosztotti szerep az érvényes, és csak az. A vezető elsősorban a szervezet gazdasági érdekeit kell, hogy képviselje, ez a dolga. Valahol persze figyelnie kell a munkatársak elégedettségére is, a jó kapcsolatra, hiszen a szervezet gazdasági céljait hosszú távon csak elégedett munkatársakkal tudja elérni. A két elvárásnak azonban tisztázott viszonyban kell állnia egymással, és itt nincs helyük a baráti elvárás szempontjainak – ez munkahely. Sörözni munkaidő után lehet.

 

2. táblázat  A vállalkozói szerep kapcsolat alapú felosztásának jellemzői

 

Fellépés a Vállalatépítő portál nyitólapjára