Húsz éves a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány (interjú)
A Dr. Laczkó Zsuzsanna igazgató-helyettessel készült interjúból kiderül, hogy milyen fő területeken segíti az Alapítvány a vállalkozókat. Megtudhatjuk, hogy milyen jellemzőkkel bírnak a mai magyar vállalkozók, milyen nehézségekkel küzdenek, és hol adódik lehetőség a továbblépésre?
Vállalatépítő szerkesztőség
Az alapítók milyen motivációból, milyen célra hívták életre annak idején az Alapítványt? Milyen tevékenységet folytatott az Alapítvány az indulásnál?
A kezdetek a rendszerváltás körüli időszakhoz kapcsolódnak. Ezekben az időkben még nem tudták az emberek, hogy hogyan lehet egy vállalkozást beindítani, nem tudták, hogy milyen pénzből lehetne vállalkozni, nem tudták, hogy hogyan működtessék a vállalkozást. Ekkor alakultunk mi, eredetileg amerikai ötletre, de teljesen magyarként. Azóta alapítványként, nonprofit szervezetként működünk. Az első 5-6 évben a forrásaink az alapításkor kapott nem igazán jelentős összegekre épültek, illetve az angolszász országok projektekre adott támogatásai voltak. Ezek a pénzek mindig olyan területekre érkeztek, ahol valami újat, innovatív vállalkozás-fejlesztési tevékenységet tudtunk végezni. Mondok két példát: Az egyik az inkubátorházak, üzleti inkubátorok létrehozása, beillesztése a magyar vállalkozás-fejlesztésbe. Volt egy nagy projektünk, amiben az újonnan indult inkubátorházak menedzsereit készítettük fel, el is tudtuk őket vinni tanulmányútra Amerikába. El tudtunk menni még egyszer, egy filmet készítettünk arról, hogy ott hogyan működnek, mitől sikeresek ezek a vállalkozás-támogató intézmények. Egy másik terület, ahol a 90-es évek elején úttörők voltunk az a vállalkozásoktatás elterjesztése az iskolákban. Inkább azt mondanám, hogy vállalkozásra nevelés. Ebben a projektben a pedagógusokat képeztük, nem csak szakmai, hanem módszertani téren is sok újat kaptak a tréningjeinken. Olyan pedagógiai módszereket, amelyek teljesen mások voltak, mint a Magyarországon megszokott poroszos, frontális oktatási forma. Kifejlesztettünk tananyagokat, és a tanárokat képeztük ki arra, hogy hogyan kell ezzel az új módszerrel a vállalkozás iránti érdeklődést felkelteni, és a tudást átadni. Ez az egyetlen olyan terület az elmúlt 20 évből, amit már nem csinálunk. Ennek az az oka, hogy beléptek mellénk mások, akik csak ezzel foglalkoznak. Azért hasonló, fiataloknak, pályakezdőknek szóló vállalkozási képzést, tanácsadással kiegészítve ma is nyújtunk.
Milyen további mérföldkövek voltak az Alapítvány életében, milyen szolgáltatásokat nyújtottak ezután?
Szintén még a 90-es évek elején elsőként Magyarországon célcsoportokat azonosítottunk. Nem azt mondtuk, hogy van a vállalkozó úgy általában, hanem, hogy van a vállalkozó nő, vannak a családi vállalkozók, vannak a fiatal pályakezdők, és nézzük meg, nekik mire van szükségük. Ezeket a célcsoportokat próbáltuk tehát minél jobban kiszolgálni. Ennek az eredménye volt, hogy már 1991-ben vállalkozó nők számára szerveztünk konferenciát. Azóta is a vállalkozást tervező, vagy már vállalkozó nőknek nyújtott programok teszik ki a tevékenységünk oroszlánrészét. Sokféle képzést tartottunk olyan munkanélküli nőknek is, akik szerették volna a munkaerőpiacon a tudásukat valamilyen módon eladni, de esélyük sem volt állást találni. Számukra az önfoglalkoztatás lehet a megoldás, de hogy ezt hogyan kell jól elkezdeni, azt tőlünk tanulhatják meg.
Egy másik terület, ahol a 90-es évek eleje óta dolgozunk, azok a családi vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások. Nyugaton bevett gyakorlat, hogy a vállalkozások ezen típusait külön erre specializált tanácsadók segítik. Nálunk a családi vállalkozóknak szinte csak mi tartunk tréningeket, konferenciákat. Három éve – és azóta minden évben – esettanulmány pályázatot hirdetünk meg, amiben leírhatják a résztvevők saját családi vállalkozásuk történetét, helyzetét, tanulságait. Minden évben értékes díjakat osztunk ki.
A 90-es években több programunk szólt hátrányos helyzetű romáknak, sőt, külön roma nőknek is tartottunk képzéseket, segítettük vállalkozóvá válásukat. Ebben is elég sokat tettünk le az asztalra. Ezzel most már kevésbé foglalkozunk, mert erre már állnak rendelkezésre más programok. De nagyon örülünk, ha megkérdezik a véleményünket.
1. ábra „20 év munka, 20 év tapasztalat” – pillanatkép a SEED születésnapi ünnepségéről
Mérföldkő volt az EU csatlakozás előtti időszak, amikor megjelentek a csatlakozást segítő alapok, beléptek a projektjeink finanszírozásába Uniós források. A továbbiakban elsősorban ezekre, majd az EU támogatások még szélesebb körére támaszkodtunk.
A jelenben mi esik az Alapítvány tevékenységének fókuszába?
Egyik fő célcsoportunk a mikrovállalkozók. A tevékenységünk egy jelentős volumene kezd ebbe az irányba tolódni. Azt tapasztaltuk, hogy a vállalkozásoknak ezt a szegmensét nem képviseli senki, sokkal több segítség jut a KKV-knak. Megszólítjuk a munkanélkülieket, segítünk, hogy legyenek önfoglalkoztatók. Megszólítjuk az egy-két fős mikro cégeket, képzéseink vannak arról, hogyan növekedjenek, bővüljenek, hogyan foglalkoztathatnánk úgy, hogy a vállalkozás versenyképessége növekedjen ettől. Nagy lehetőség rejlik épp a mikrovállalkozások foglalkoztatási képességének erősítésében, a vállalkozás és a társadalom, a munkaerőpiac szempontjából egyaránt. Gondoljunk bele, a Magyarországon működő kb. 700 ezer vállalkozás közül durván 96% mikrovállalkozás, 1-től 10 főig foglalkoztató cég. Ha ezek közül csak minden ötödik felvenne egy-egy embert, az is többszázezer új munkahelyet jelentene.
Mi pici szervezet voltunk az elején is. Most is azok vagyunk, 3-6 fő a létszámunk a projektektől, a lehetőségeinktől függően. Saját irodánk van, itt személyre szabott tanácsadást is tartunk az ügyfeleknek. A képzéseink lefedik az egész országot. Arra törekszünk, hogy minél több helyszínen nyújtsuk a szolgáltatásainkat. Mindenhol vannak kapcsolataink, a kapcsolataink segítenek a szervezésben. Ez azért fontos, mert a világ az nem Budapest körül forog, vidéken is segíteni kell a vállalkozásoknak.
Milyenek a mai vállalkozások, vállalkozók? Mit tapasztalnak?
Azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozói tudás nagyon hiányos. Rendelkezünk egy reprezentatív mikrovállalkozásokra vonatkozó kutatással. Ebben megnéztük azt, hogy mennyire felkészültek a vállalkozók, mennyien rendelkeztek előzetesen vállalkozás ismeretekkel, mennyien tervezik, hogy ilyet tanulnak? Kevesen tanultak, és kevesen gondolják, hogy ilyet tanulniuk kellene. A mi tapasztalatunk az, hogy például, akik nem akarnak növekedni, azoknak egy része az ismeretlentől való félelem miatt nem akar. Mi lesz, ha egy idegen jön és belelát a könyvelésbe? Ehhez hasonló félelmek jellemzőek. Ugyanakkor tipikusan a mikrovállalkozók nagyon sokat dolgoznak, teljesen lerabolják a saját fizikai teherbíró képességüket. Legfeljebb közvetlen környezetüktől kérnek segítséget. Lehetőség lenne arra, hogy például a hiányzó szakértelmüket fejlesszék. Vagy hogy megtanulják, hogy hol találják meg, hogy válasszák ki, hogy motiválják, hogy tudják beépíteni sikeresen a vállalkozásba az új munkatársat? Próbálkoznak, lesz egy-két kudarc. Azt mondják, hogy jobban járunk, ha maradunk kicsik! Erre is próbálunk segítséget nyújtani, például tankönyvek kiadásával. Egyik projektünkben mikrovállalkozóknak tartottunk ehhez tréningeket. Eljöhettek azok is, akik a vállalkozó alkalmazottjai voltak és eljöhettek a családtagok is. Három nap alatt olyan képzést kaptak külön-külön és együtt is, hogy megismerték és megértették egymás szempontjait. Ugyanis a munkaadók és a munkavállalók között jelenleg Magyarországon egy szakadék húzódik. A munkavállalók úgy gondolják, hogy őket kihasználják, túldolgoztatják, alulfizetik. A munkaadók pedig fizetett ellenségekként aposztrofálják az alkalmazottaikat, és úgy gondolják, hogy nem termelik meg ezek az emberek azt, amibe kerülnek a cégnek. Meg kell tanulniuk azt, hogy egy mikrovállalkozást csak együtt tudnak sikeressé tenni. Ha sikeres a mikrovállalkozás, akkor van munkahely, van fizetésemelés. Ha nem sikeres, akkor egyik sincs. Erről szól ez a képzés. Tanulnak egymásról, tanulnak a mikrovállalkozásról.
Minden mindennel összefügg, mert vannak például családi mikrovállalkozások, női mikrovállalkozások stb. A mi tevékenységünkben érdekes módon a nők szerepelnek többségben. A nők inkább akarnak tanulni, inkább rászánják erre az időt. Kutatások szerint az összes vállalkozásból kb. 30% a nők által működtetett vállalkozás. Több szempontból is hátrányban vannak a férfiakhoz képest, azért is fontosak számukra a programjaink.
Hogy látják, a válság hogyan hatott a vállalkozásokra?
Mindenki azt kérdezi, hogy mennyi vállalkozás szűnik meg, tűnik el, illetve bocsát el alkalmazottakat? Azt tapasztaljuk, hogy persze mindenki visszavesz. Mindenki onnan vesz vissza, ahonnan tud és mer, például a marketingből. De azt is tapasztaljuk, hogy vannak olyan vállalkozók, akik ezt lehetőségnek ítélik, és ebből a lehetőségből erőt tudnak meríteni. Például ha a versenytárs befuccsol, át lehet venni területét.
Válság idején nagyon fontos az erőforrás gazdálkodás. Vajon a vállalkozó kihasználja-e az embereiben rejlő lehetőségeket? Ért-e a pénzügyekhez? Azok, akik tudatosan avatkoznak be, azok nincsenek nagyon rossz helyzetben. A kutatások szerint azok a versenyképes vállalkozások, akik a kapcsolatépítésben, hálózatosodásban elöl járnak, illetve az innovációban jók. Innováció alatt nem azt értem, hogy kifejleszt egy új kütyüt. Az innovációnak egy tágabb definíciója él a mi fejünkben. Innováció lehet egy új marketing módszer, vagy új menedzsment módszer is. Innovatív az, aki folyamatosan próbálkozik, változik, megújul.
Sikeresek azok is, akik egymással tudnak kapcsolatot építeni. Ebben óriási változás van. Azt látjuk, hogy elkezdték a vállalkozók felismerni, hogy erre szükségük van. Találkoznak egymással. Megnőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik a többi vállalkozónak szolgáltatnak olyan eszközöket, lehetőségeket, amitől a többi vállalkozó sikeresebb lesz. Ezelőtt, akik a vállalkozókat kiszolgálták, azok csak a könyvelők, adótanácsadók voltak. Most gombamód szaporodnak azok a vállalkozások, amelyek képzéseket, az egymásra találás lehetőségét nyújtják a vállalkozásoknak. Ennek mi nagyon örülünk, mert megsokszorozódik az, amit mi is csinálunk.
Azokban a vállalkozókban, akik ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik, tudatosodik, hogy mindenért fizetni kell. Nem csak az autó benzinjét kell kifizetni, hanem a képzést is. Felismerik azt, hogy amit itt csinálunk, az hasznos és értékes. Természetesen mi alapítványként a küldetésünknek megfelelően azokat is támogatjuk, akiknek erre tényleg nem telik. De afelé megyünk, hogy akinek telik rá, az fordítson is a saját képzésére.
Összegző gondolatokat kérek. Mire figyeljenek leginkább a mikro-, és kisvállalkozások?
Magyarországon nincs megfelelő presztízse a vállalkozásnak. Az emberek, akik munkanélküliek lettek, és megemlítik nekik a vállalkozásindítást, menekülnek az ötlet elől. Magyarországon az az emberek álma, hogy legyen egy élethosszig tartó állásuk. Mondják meg, hogy hányra menjek be, és mikor mehetek haza? Az a fajta önfelelősség és önszerveződő képesség, amely egy vállalkozás szempontjából alapvető, az az emberek egy jelentős részéből hiányzik. Hiányzik és nem jelent a számukra értéket. Mi azt gondoljuk itt a SEED-ben, hogy eleve, aki ebben az országban vállalkozó, annak egy nagy köszönet jár! A széllel szemben valósítanak meg valamit, hoznak létre újat, teremtenek értéket. Jó lenne, ha ez átmenne a köztudatba. Jó lenne, ha maguk a vállalkozók is kihúznák magukat. Azok a rossz sztereotípiák, hogy a vállalkozó gazdag, adót csal, kihasználja az alkalmazottját, nem igazak. Tudjuk, hogy nem így van.
Egy kutatásunkban, arra kellett válaszolniuk a megkérdezett, főleg kényszerből vállalkozást indító nőknek, hogy ha most visszatérhetne alkalmazotti státuszba, becsukná-e az üzletét, vagy sem? 70%-a a megkérdezetteknek azt mondta, hogy már nem menne vissza alkalmazottnak. Ez független volt attól, hogy maga a vállalkozás mennyire volt pénzügyileg sikeres. Tehát megértették, megszerették, fontos lett a számukra a saját vállalkozás. Az önállóság, az, hogy ők felelősek a saját sorsukért, sikereikért és kudarcaikért. Már nem akartak másoknak kiszolgáltatottak lenni. Jó lenne, ha minél több ember át tudná ezt élni!
Nézzenek szét a vállalkozók, lássák meg a lehetőségeket, legyenek innovatívak, tanuljanak és menjenek előre!
Köszönöm az interjút!
Vállalatépítő szerkesztőség
folyoirat@vallalatepito-portal.hu
20 év 20 esemény
A SEED Alapítvány a huszadik születésnapot nem 1 rendezvénnyel, hanem 20-al ünnepeli. Sokféle programot terveznek az idei, jubileumi évben a mikro- és kisvállalkozók részére. Ezek a programok pdf formátumban itt letölthetők, vagy tájékozódni lehet a SEED honlapján.
Dr. Laczkó Zsuzsanna
1991 óta tagja a SEED Alapítvány csapatának. Vegyész, iparjogvédelmi szakértő, felsőfokú PR szakértő, üzleti tanácsadó, innovációs bróker, projektfejlesztő és pályázatíró képzettséggel rendelkezik. A szervezetnél képzési menedzser, tréner, tanácsadó, szakértő. 2002-2004 között tagja volt a Távmunka Tanácsnak, jelenleg ő képviseli a SEED Alapítványt a Férfiak és Nők Társadalmi Egyenlősége Tanácsban.
A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány
Az Alapítványt 1990 elején hozták létre vállalkozói érdekképviseletek, felsőoktatási intézmények, pénzintézetek és minisztériumok. Az alapítók céljainak megfelelően a szervezet a magyarországi vállalkozói ismeretek, kultúra és környezet fejlesztése érdekében kezdett el működni, aminek eredményeképpen 1998-ban közhasznú minősítést kapott. Az ügyfelek igényei alapján a vállalkozásfejlesztés mellett a tevékenység részévé vált a nonprofit szektor erősítése, a civil szervezetek segítése is. 2003-ban az akkori Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium oklevéllel ismerte el az alapítvány „esélyegyenlőség területén kifejtett kiemelkedő tevékenységét”.
“Küldetésünk a fenntartható gazdaság és az esélyegyenlőség előmozdítása az etikus, tudatos és hatékony vállalkozói magatartás népszerűsítésén és fejlesztésén keresztül.”
(Forrás: SEED honlap)
SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány