A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei - 2009 (kutatási tanulmány)
A cikk a GKI Gazdaságkutató Zrt. által a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium számára készült – azonos című, a mikro-, kis- és középvállalkozások növekedési lehetőségeit vizsgáló – kutatási tanulmány létrejöttének hátterét és fő eredményeit mutatja be. A továbblépés lehetősége is biztosított a teljes tanulmányhoz.
GKI - Vállalatépítő szerkesztőség
A tanulmányt a GKI munkatársai készítették 2009-ben: Andrási Zoltán, Dr. Borsi Balázs, Farkas László, Némethné Pál Katalin, Dr. Papanek Gábor D. Sc. (kutatásvezető), Viszt Erzsébet. A cikkben kiemeltük a kutatási anyag vezetői összefoglalójából – változtatás nélkül – a kutatás létrejöttére vonatkozó részt és a kutatás eredményeinek összefoglalását (az alábbi két fejezet). A lap alján biztosított a több mint 140 oldalas, teljes tanulmány elérése is.
A kutatás létrejöttének háttere, módszertana
Jelen tanulmány feladatát az NFGM és a GKI közti Vállalkozási szerződés a következők szerint rögzítette: „A tanulmány célja a mikro-, kis és középvállalatok növekedését meghatározó tényezők feltárása … abból a célból, hogy a gazdaságpolitika alakításához következtetéseket lehessen levonni.” A vizsgálódások keretében a következőket kellett elvégezni:
• A témára vonatkozó friss nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése.
• Az elmúlt évek során a hazai sajtóban megjelent, a kkv-szférára vonatkozó cikkek tartalom-elemzése.
• Az elmúlt években gyorsan növekvő hazai kkv-k fő jellemzőinek feltérképezése a társaságiadó-adatbázis matematikai statisztikai vizsgálatával.
• A kkv-k növekedését befolyásoló cégen belüli tényezők vizsgálata (telefonos) vállalati felmérés révén.
• A növekedés perspektíváinak, motorjainak és fékjeinek áttekintése innovatív hazai kkv-k vezetőivel készített interjúk segítségével.
A kutatás eredményeinek összefoglalása
A kutatásnak az NFGM-GKI szerződés által kijelölt fő kérdései, és a vizsgálati eredmények alapján adható válaszok összefoglalásai a következők:
A. Milyen útjai vannak a hazai kkv-k növekedésének? E növekedésnek milyen szakaszai különböztethetők meg? Mi jellemzi e szakaszokat?
A szakirodalom szerint a vállalatoknak világszerte sokféle „életútja” lehet. Az elméleti pályának, az indulás, növekedés, érettség és hanyatlás fázisainak végigkövetése nem túl gyakori, minden fázisban csak kevesen – a szakirodalomban terjedő elnevezéssel: az ún. gazellák – tudnak komolyabb dinamikát elérni, s hosszabb idő alatt is csak igen kevés cégből lesz nagyvállalat.
Kutatásunk valamennyi lépésének egybehangzó és fontos tapasztalata azonban, hogy a magyar cégek életútja gyakran nem a fejlett országokban megszokott módon alakul. A hazai kkv szférában a fejlett országokban kialakult arányoknál és a kívánatosnál lényegesen kevesebb a hosszú ideig dinamikus – azaz a mikro-vállalatok közül rövid idő alatt a kicsik, majd a közepes méretűek (végül a nagyok) közé kerülő – cég (az indulást és a stabilizálódást követően számos okból a hozzávetőleges stagnálás a hagyományos pálya).
Vizsgálatunk a 2005-2007 évek társaságiadó-adatbázisának a felhasználásával közel 50 ezer gyorsan növekvő hazai kkv-t regisztrált ugyan, de ezek döntő többsége csak a jelzett rövid időtávon tudott sikert felmutatni, hiszen sokuk akár évtizedes, vagy ennél is hosszabb múlttal rendelkezett, s még a 2007-es adatai alapján is mikro-vállalatnak minősült. A siker „megalapozásához” tehát még a perspektivikus szférákban létrejött magyar kkv-k többségének is viszonylag hosszú időre volt szüksége. Ez olykor – például a technológiai innovációra alapozott növekedéshez szükséges több évnyi befektetés miatt – elkerülhetetlen volt. Más, nem ritka esetekben azonban a lendület időleges kifulladása nyomán a teljesítmények erőteljes hullámzása volt megállapítható („több csúcsú” életgörbe alakult ki).
B. Melyek a kkv-kat növekedésre késztető fő tényezők? Milyen „prioritási” – fontossági – sorrend állítható fel a tényezők között?
A fejlett országokban a gyorsan növekvő cégek sikereit elsősorban vezetőiknek tulajdonítják. Számos elemzés igazolta továbbá, hogy a piacképes termékeket kínáló kkv-k esetében a növekedést a bővülő piaci lehetőségek is húzhatják, az innovációk is gyorsíthatják, s a gyors fejlődést a kockázati tőke is elősegítheti. Mindennek általános keretfeltétele azonban az innováció-barát társadalmi gondolkodás és magatartás is.
Vállalati vizsgálataink során a magyar kkv-knál általában – a nemzetközi tapasztalatokkal egyezően, sőt, a fejlett piacgazdaságokban kialakultnál is meghatározóbb mértékben – szintén a vezetők személyiség jegyei bizonyultak kiemelkedő fontosságú siker-tényezőknek. Olykor elsősorban a vezetők magas felkészültsége, alkotóképessége, máskor inkább céltudatossága, kivételes vezetési képessége, ismét máskor kapcsolatteremtő készsége, illetve mindezek kombinációja hozott jó eredményeket. További fontos (gyakoribb) tényező dinamizáló hatását azonban nem tudtuk feltárni. Mindez a hazai közvéleményben kialakulttól is eltérő, s ez idáig gazdaságpolitikánkban is csak érvényesítésre váró ismeret.
C. A nemzetközi verseny és a globalizáció milyen hatást gyakorol a kkv szektor növekedésére?
Amint ismeretes, a globalizáció – az ún. négy szabadság (az áruk és szolgáltatások, a munka és a tőke szabad áramlása) révén – a versenyképes vállalatoknak új (külföldi) erőforrás piacokat is nyithat, valamint új értékesítési lehetőségeket is kínálhat, a gyengébbeknek viszont új versenytársakat teremt.
Ugyanakkor vizsgálataink alátámasztották azt az elterjedt nézetet is, hogy a magyar kkv-knak csak viszonylag szűk köre tudta hasznosítani a világgazdasági nyitás lehetőségeit, integrálódott a nemzetközi piacokba (s e körben a leggyakoribb a tőkeimport előnyeinek kihasználása volt). A legtöbb kis cég nem, még számos gazella sem exportál, igen sok szembesül viszont azzal, hogy az importverseny erőteljesen szűkítette piacait.
D. Mik a (gyors) növekedés korlátjai?
Ismeretes, hogy számos (például: kényszer-) vállalkozó nem is törekszik növekedni. Ugyanakkor mind vállalati felmérésünk, mind a gyorsan növekvő kkv-k vezetőitől kapott interjú-válaszok arra mutatnak, hogy a magyar kkv szférában – közvetlenül – elsősorban a gazdálkodásnak a fejlett gazdaságokban szokásosnál magasabb kockázatai, a versenyképes tudással és képességekkel rendelkező szakemberek megszerzésének nehézségei, és a tőkehiány (más megközelítésben: a nemzetgazdaságban rendelkezésre álló tőke szuboptimális allokációja) fékezik a fejlődést. De tapasztalataink szerint az a vélemény is megfelel a valóságnak, hogy a gondok gyökerei messze vezetnek. Alapvetően fogja vissza a kkv-k dinamizmusát a rendszeres bírálatok ellenére szinte változatlanul távolról sem vállalkozásbarát gazdasági környezet. Mindezek miatt még a gyorsan növekvő gazellák körében is sokhelyütt gyakori az ambíció hiány, a nagyobb ütemű növekedés elutasítása.
A sajtó-feldolgozás, amely szinte nem talált közleményt gazelláinkról, ezzel újszerű bizonyítékokat tárt fel arra is, hogy a gyorsan növekvő vállalatok – fontosságuk, valamint a róluk közreadott európai rangsorok, s az ezeken olykor helyezést elért sok magyar cég ellenére – alig keltették fel a hazai kutatók és a sajtó érdeklődését, s a sikereket ismertető hírek hiánya miatt a „jó gyakorlat” sem buzdíthat a példák követésére.
E. A hazai kkv-k számára hol - kiemelten: melyik szektorokban - vannak a legnagyobb növekedési lehetőségek?
A mérleg-adatok elemzése szerint a hazai gazellák „arányosan” oszlanak el gazdaságunkban: súlyuk a legnagyobb cégszámú ágakban a legmagasabb, s a gyorsan bővülő, vagy a high-tech ágakban, illetve a leginkább lendületes központi régióban is csak alig több az átlagosnál. Ez azt igazolja, hogy a túlélésre törekvő cégek körében az átlagosnál előnyösebb környezet sem kellően dinamizáló hatású – s a gazdaságpolitika sem tud gyors fejlődést elindítani (ha vannak is ilyen törekvései, ezek eredményei nem kimutathatók). Az utóbbi témában azonban gondolatébresztők a hazai gazelláknak juttatott átlagon aluli adó- és kamatkedvezmények is, melyek gazdaságpolitikánk e törekvéseinek következetlenségeire is utalnak.
F. Mik a gyorsan növekvő hazai vállalatok jellemzői?
A siker tényezőiről mondottakkal összhangban idehaza is világosan kimutathatók a gazellák és a többiek vezetésbeli különbségei. A gyorsan növekvőknél többféle menedzsment stílus is eredményesnek bizonyult. A vezetés korszerűsítési hajlandósága gyakran a magas dinamizmust megalapozó legfontosabb tényezőnek is minősült. Esetenként valószínűsíthető volt a munkatársaknak az egyéb cégeknél szokásosnál jobb megbecsülése, máskor a kapcsolati tőke kamatoztatása stb. is.
Megerősíti a fenti állítást az az „ellenpélda”, hogy a lassabban növekvő hazai kkv-knál gyakran éppen a „szocialista” idők vezetési hagyományainak a konzerválása (a formális tervezés, a menedzsment-döntések megkérdőjelezhetetlen volta, a vevők kívánságainak és a munkatársak érdekeinek tulajdonított kis súly stb.) tűnt a cégek alapvető jellemzőjének.
G. Milyen meggondolások érvényesülnek a növekedés folytatására, vagy lefékezésére vonatkozó döntésekben?
A fejlett országokban a (dinamikus) kkv-k vezetése törekszik a lehetőségek kihasználására, a profit, illetve a vállalati érték növelésére (a kényszer vállalkozók célja azonban a hazai gyakorlattal egyezően mindenütt kizárólag a túlélés).
A magyar gazdaságban viszont, mint jeleztük is, a gazellák körében sem általános a növekedési ambíció. A vezetőket gyakran az is óvatosságra készteti, mivel tudják, hogy piacgazdasági gyakorlatuk óhatatlan hiányos, s nem felkészültek az esetleg létrejövő nagyvállalat irányítására. Széles körben azonban a kedvezőtlen gazdasági környezet fogja vissza a dinamizmust. Gazdaságpolitikánkban mindez ugyancsak korlátozottan érvényesülő ismeret.
H. Milyen makro-gazdasági következtetések vonhatók le a vázolt mikro-szemléletű vizsgálat nyomán?
A kutatás azt a nemzetközi tapasztalatot is alátámasztja, amely szerint a gazdaságpolitika elsősorban a vállalkozásbarát gazdasági környezet kialakításával segítheti a kkv-k előrehaladását. Ezért a magyar gazdaságpolitika számára megismételjük azt az idehaza is gyakran olvasható javaslatot, hogy törekedjen elsősorban a színvonalas oktatási rendszer kialakításával, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának megteremtésével, az önfinanszírozási lehetőségek növelésével (így a túlzott adminisztratív terhek és az elvonások mérséklésével), a kockázati tőke-piac további fejlesztésével (ennek keretében a potenciális finanszírozók jobb informálásával), és a gazdasági jogbiztonság erősítésével dinamizálni, kivezetni a válságból a hazai gazdaságot. Nem vitatjuk ugyanakkor, hogy mindez egyszerű akciókkal nem, csak szemléletváltással és folyamatos erőfeszítésekkel valósítható meg.
Úgy találtuk ugyanakkor, hogy van mód néhány, a kkv-k fejlődését célzottan támogató – valamint a felsoroltaknál gyorsabban megvalósítható – intézkedésre. E tennivalók többsége eltérő az életútjuk különböző fázisaiban lévő kkv-k esetén, s ezen eltérésekhez a gazdaságpolitikának is illeszkednie kell. A megvalósításnak pedig csak akkor van esélye a sikerre, ha a növekedés ösztönzése valamennyi fázisban eredményes (azaz ha nincsenek „szűk keresztmetszetek”).
• Sürgetőnek láttuk a vállalkozási kedv romlásának megállítását, sőt, e hajlandóság javítását, kiemelten az innovatív kutatók üzleti ambícióinak erősítését is (a fenti „hangulat-javító” intézkedéseken túlmenően a sikeres vállalkozók társadalmi presztízsének megteremtésével, a spin-off cégek népszerűsítésével, a vállalkozásgazdaságtan oktatásával, tanácsadással, a magvető tőke piac megteremtésével).
• Tapasztalataink ugyancsak kívánatosnak mutatták a vállalat-alapítás ösztönzését (tanácsadással, inkubációs támogatással, az induló cégek tőke-ellátottságát javító JEREMIE program hatékony működtetésével, de adókedvezményekkel is).
• Kiemelkedően fontosnak találtuk továbbá a gyors sikereket elért kkv-k további lendületes fejlődésének kiemelt támogatását. A feladat megvalósulásának előfeltétele a vállalkozók közti kapcsolatok erősítése – mindenek előtt a szerződésekhez fűződő jogok érvényesítési lehetőségeinek megteremtése (kiemelten: a „hitelezők”, azaz a szállítók érdekeinek védelme a vevő nem-fizetése esetén). Sokoldalú feladatokat körvonalazhatunk külgazdasági kapcsolataik építésének segítése terén (ide értve azt is, hogy ösztönözzük a kamarákat arra, hogy intenzíven vegyenek részt e tennivaló megvalósításában), valamint a kockázati tőke-piac fejlesztésével kapcsolatosan is. De igen fontosnak láttuk – a pozitív példák és a jó gyakorlat (best practice) mozgósító erejének kihasználása érdekében – a sikeres vállalkozók és kkv-k „népszerűsítését” is (részben annak ellensúlyozására is, hogy a kkv-k nehézségeiről minden lapunkban naponta-kétnaponta jelenik meg sajtóhír).
Vizsgálataink mindezek mellett néhány olyan gazdaságpolitikai jelentőségű tennivalóra is rámutattak, amelyek valamennyi hazai kkv, sőt, minden magyar vállalat fejlődése számára fontosak lennének. Számos operatív lehetőséget láttunk például a kötelezően előírt vállalati adminisztrációs terhek azonnali könnyítésére.
Eddig tartott a kutatási anyag összefoglalója. A teljes tanulmány a következő helyen érhető el pdf formátumban: A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei
Köszönjük a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak, hogy hozzájárultak a kutatási anyag ilyen formában történő közzétételéhez!
A nevezett intézmények Internetes elérhetőségei:
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium