„Vállalkozó az, aki lehetőséget lát ott, ahol mások problémát!” (interjú)
Dr. Szirmai Péterrel, a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának vezetőjével beszélgettünk saját pályájáról, a vállalkozásokkal kapcsolatos szemléletéről, a Központ munkájáról.
Vállalatépítő szerkesztőség
Első kérdésem, hogy minkor találkozott először a vállalkozások világával, mi motiválta, hogy ezzel a területtel foglalkozzon?
Eredetileg én a „Közgáz egyetemet” végeztem el 1971-ben. Az egyik, amit tudtam, hogy nekem tanítani kell, mert erre vagyok születve! A másik, amit tudtam, hogy amit tanítok majd, az nem lehet az, amiről akkor a bárcám szólt, magyarul a marxista politikai gazdaságtan – ezzel nem értettem egyet. Tovább mentem az ELTE-re, elvégeztem a filozófia szakot, filozófiát és szociológiát tanítottam. Ez már önmagában egy vállalkozás volt a kor adott keretei között. A szociológia különösen közel állt a lelkemhez. Az 1980-as évek legelején részt vettem annak a rendeletcsomagnak az előkészítésében, amely 1982. január 1-jétől Magyarországon engedélyezte a gmk-k, vgmk-k, magyarul a társas vállalkozások létrejöttét. Mivel korábban már különböző kalandokat csináltam, például táborokat szerveztem, adódott az ötlet: megalapítottam az egyik legelső gmk-t 1981 decemberében. Így lettem hivatalosan is vállalkozó. Ezen a nyomon lettem egyik alapítója a VOSZ-nak (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége), illetve a VOSZ jogelődjének a Magyar Kereskedelmi Kamara Kisvállalkozói Tagozatának. Majd, amikor ez átalakult, a VOSZ elnökségébe csöppentem. Az volt a feladatom, hogy próbáljunk szervezetszerűen tanácsokat adni a magyar vállalkozóknak. Például az 1990-es évek elején Palotás János barátommal, az akkori elnökkel megírtunk egy Túlélési segédlet című anyagot. Sajnálattal látom, hogy ez hova-tovább újra időszerűvé válik. Mert arról szólt, hogy hogyan lehet egy válságot – mert akkor is egy válság volt – szerencsés esetben a javunkra fordítani. A fő gondolata ennek az anyagnak az volt, hogy aki sajnálja magát, aki egyszerűen elszenvedi, aki odaáll a partra és köszönti a cunamit, az ne csodálkozzon azon, ha az elsodorja. Aki tudja, hogy mi a fenyegető veszedelem, az felkészül rá, stratégiája van, netán megpróbál proaktív taktikát kidolgozni, az még nyertese is lehet a válságnak.
Vállalkozási tanácsadással, üzletfejlesztéssel, szervezetfejlesztéssel foglalkoztunk, mikor mire volt igény. Ebbe beletartoztak a 90-es évek végén különféle cég átvilágítások, privatizációt előkészítő munkálatok. Az utóbbi években azt tapasztalom, hogy rendre leperegnek tanácsaim a vállalkozók egy csoportjáról, ugyanis a mai tanácsok fókuszában az tud állni, hogy ne az apró, 10 milliós magyar piacot célozd meg, hanem a 4-500 milliós európai piac a te piacod! Persze ehhez túl picike vagy, nem állnak veled szóba, tehát próbálj olyan stratégiát kidolgozni, ahol nagyobb tudsz lenni, látszólag vagy tényleg. Ha tényleg, akkor foglalkozz azzal, amit a nagyok úgy hívnak, hogy Mergers and Acquisitions, azaz egyesülések, felvásárlások, kivásárlások. Csinálj olyan stratégiai szövetségeket, hálózatokat, amelyek segítségével koordináltan fel tudsz lépni akkor, ha például egy nemzetközi hipermarket lánc a jelenlegi kapacitásod tízszeresét igényli ahhoz, hogy szóba álljon veled. A legnagyobb marhaságnak tartom ennek a fordítottját, a hipermarket láncból kitiltatni a konkurenciát, mert erre válaszlépések kötelesen születnek majd.
Hogyan került vissza erre az egyetemre? Hogyan alakult meg a Kisvállalkozás-fejlesztési Központ?
Vállalkozás mellett főállásban mindig is tanítottam (egy Kft-m van, kvázi családi vállalkozás). 1989-ben, a rendszerváltás hajnalán visszajöttem a filozófia és szociológia oktatásból a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre. 90-ben kimentem egy tanulmányútra Amerikába a Dimitrov térről, amikor visszatértem, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre érkeztem a Fővám térre. Jelenleg ugye Budapesti Corvinus Egyetem. A Kisvállalkozás-fejlesztési Központot alapítottam meg, ez is egyfajta vállalkozás. Célunk, hogy a hallgatókat megismertessük a vállalkozás alapjaival. Meggyőződésem, hogy miként az elmúlt rendszerben volt olyan nevű tantárgy, hogy állampolgári ismeretek – jó volt, hasznos volt –, egy piacgazdaságban az alap vállalkozástan egyenlő az állampolgári ismeretekkel. Olyan tananyagokat is kell csinálni, amelyek nem csak azoknak szólnak, akik nemzetközi, multi céget akarnak vezetni, hanem azoknak, akik kisvállalkozásban szeretnének dolgozni. Az összfoglalkoztatottak 60-65 %-át ma a kkv szektor foglalkoztatja. Jó lenne, ha sokan megértenék, hogy hogyan gondolkodik a vállalkozó. Netán jobban tudnának együttműködni és közreműködni.
A szépsége ennek, hogy az egyetemen mi már nem elsősorban beosztottakat képzünk, hanem jelszavunk az: „Ne keress magadnak munkahelyet, hanem teremts!” Ez egy új kihívással szembesít minket, nevezetesen, hogy úszni leginkább csak vízben lehet megtanulni! Én hiába mondom el könyvből, hogy hogyan kell sikeresen vállalkozni, attól még senki nem lesz sikeres vállalkozó – függetlenül attól, hogy a vizsgán kettest vagy ötöst kapott. Nagyon gyakori, hogy a már ma is vállalkozó hallgatók kapnak kettest, és akiből soha nem lesz vállalkozó, az kap ötöst, mert én kénytelen vagyok tananyagot számon kérni. Aki végig tudja ülni, az megtanulja, ötöst kap, de az nagy valószínűséggel alkalmatlan vállalkozónak. Aki meg már most is vállalkozik, az hanyagolja az iskolát. Ez mindennapi konfliktusom a helyzettel, de ezt a konfliktust örömmel vállalom.
Olyan programokat, projekteket próbálunk megszervezni, ahol a hallgatókat szembesítjük a gyakorlattal. Meghívunk vállalkozókat, mondják el, hogy mit csinálnak. A legkülönfélébb vállalkozói területekről jönnek vendégek, például ennek a kurzusnak e félévben az első előadója Virág Judit neves galéria tulajdonos lesz. Utána jön George F. Hemingway, a The Hemingway Group tulajdonosa (a Budapesti Honvéd futball csapat és a Bonbon Hemingway kapcsán ismert). Őt Parragh László követi, jönnek tehát nagy vállalkozók, akik egy óra keretében bemutatkoznak. A hallgatóknak olyan jellegű dolgozatokat kell írniuk, amelyben szakszerűen megalapozott, szubjektív véleményükkel hasonlítják össze a meghallgatott vállalkozásokat, adnak választ arra a kérdésre, mit is jelent egy vállalkozás menedzselése? Csinálunk olyan programokat – intenzíven mézezzük a madzagot –, amellyel a hallgatókat arra igyekszünk rávenni, hogy alapítsanak saját vállalkozást. Aki egy ilyenen végigmegy, akkor is okosabb lesz a végén, még ha csődbe is megy, mintha meg sem próbálja. Saját kárán tud nagyon sok mindent megtanulni az ember. Hozzátenném, hogy nem kötelező csődbe menni. Nagyon sok olyan cég van már, akik túlélték az első válságaikat, és sikeres cégnek tekinthetők. Van már valamikori hallgató kollega, aki már vállalkozó-előadónk, és segíti leendő konkurenseit.
Ennek a projektnek egy erősen végiggondolt, kiterjesztett változata, amit úgy hívunk, hogy Interuniversitas Hallgatói Vállalkozói Klub és Spin-Off Keltető. Rá szoktak csodálkozni, hogy hogyan lehet ilyen hosszú nevű valamit működtetni, biztos csak az lehet tag, aki ezt meg tudja jegyezni. Valóban így van, de a cím legalább teljesen korrekt. Budapest minden egyeteméről várunk hallgatókat, és bízunk abban a szinergikus hatásban, amit a különböző szakképzettségű egyetemi hallgatók egymásnak jelentenek. Egy műegyetemi hallgatónak lehet kiváló, világmegváltó ötlete, a közgazdász meg tudhatja, hogy hogyan kell ebből céget csinálni. A vállalkozói klub azt jelenti, hogy a hétfői napokon ún. passzív programok vannak, itt vállalkozókkal találkoznak a hallgatók. A csütörtöki napokon üzleti tervezés kurzuson vesznek részt, ahol olyan üzleti terveket írnak meg, kisebb csoportokban, amit esetleg meg is akarnak valósítani. Megtanulják azt is, a kurzus során, hogy hogyan kell hatásosan prezentálni ezt a tervet. Mert nagyon gyakran azt tapasztaljuk, hogy a jó ötletek már ott elsikkadnak, hogy a vállalkozni szándékozó nem tudja normálisan egy befektető számára elmondani, hogy mit akar. Két órában lehet, hogy tudná, de azzal a befektetővel nem is érdemes foglalkozni, akinek két órája van erre. Ha e lépcsőfokokon végigmegy a csapat, mi megpróbáljuk potenciális befektetőkkel, ún. üzletei angyalokkal összehozni őket. Van olyan klub program, amelynek címe: Randevú, tőkék és ötletek találkozása. A projektben most az első éven vagyunk túl. Most indul Győrben egy „kihelyezett tagozat”, fog majd indulni Pécsen és terveink szerint Szegeden is.
Elhangzott, hogy van hallgató, aki végigüli a vállalkozásokról szóló órát, és ötöst kap, de korántsem biztos, hogy belőle lesz a jó vállalkozó. Van-e olyan tényező, összetevő, amely előrevetíti, hogy kiből lesz jó vállalkozó?
Természetesen van. Mint majdnem minden dologban az emberi faj Gauss eloszlás szerint oszlik el. Ez azt jelenti, hogy van az adott populációnak egy 25 %-a, akiből soha nem lesz vállalkozó. Nem azért mert debil, vagy értéktelen ember, hanem mert annyira más géneket, adottságokat örökölt. Van az embereknek egy 25 %-a, akik a legképtelenebb helyzetekben is vállalkozók. Kedvenc hirdetési szövegem, a háború után megjelent egyik legelső hirdetés: „Hozott szalonnával patkányirtást vállal özvegy Rósingné!” Van az embereknek a maradék 50 %-a, aki tudja fejleszteni magában, hogy alkalmasabb legyen. Vannak kvázi genetikai adottságok. A hanokat, Kínának azt a népcsoportját hoznám fel példának, akik ma is képesek arra, hogy 80 forintért áruljanak atlétatrikót Budapesten. Én Szegedre nem tudnám levinni ennyiért, ő meg megtermeli és idehozza. Ilyen népcsoport még a sváb például, akik a maguk hihetetlen munkaerkölcsével vállalkozóként is nagyon helytállnak. Ezt ki lehet mutatni, Magyarországon mikro-régió szinten a vállalkozói penetráció eloszlásaként. Szeged és környéke inkább alvónak tekinthető, ami komoly regionális fejlesztési gondot okoz. De nem messze Szegedtől ott van a Viharsarok, amely mindig is vállalkozói környezet volt, vagy Baranyában a sváb gócok, Szentlélek és környéke. Itt többszörösen több vállalkozás jut 100 főre.
Ha valaki azt a sorsot választja magának, hogy vállalkozó lesz, melyek azok a tartalmi összetevők, amelyekre neki figyelnie kell, hogy sikeres legyen?
Ez természetesen távolról több kurzus tartalmát érintené. Egy interjúban nem lehet megadni egy receptet erre. Azért nem, mert attól függ, hogy miről van szó. Például mitől függ, hogy valaki külföldre megy-e? Tanuljon meg két-három nyelvet! Ma Magyarországon ez az egyik legfőbb korlát. Én a VOSZ-ban az első perctől a nemzetközi ügyekért felelős társelnök lettem. Máig nem fúrt meg senki, mert alig volt olyan konkurensem, olyan magyar kisvállalkozó, aki úgy tudott nyelvet, hogy vállalja, hogy felszólal például egy konferencián Genfben. Rengeteg olyan vállalkozó barátom van, aki hihetetlenül jó vállalkozó, de szinte köszönni sem tud egy másik nyelven. Kiváló vállalkozók – tolmáccsal – külföldön is. A másik ok, amiért nem adnék receptet: Azt mondom, mindig az a képesség a legfontosabb, ami hiányzik. A képességeknek egy olyan tárháza van, amiből különböző szituációkban különböző elemek hívódnak elő. Máshogy kell tárgyalni például egy japánnal, és máshogy egy némettel. Nem mondhatom, hogy tárgyalni tudjon, mert az, más és mást jelenthet. Ez minden szükséges képességre igaz. Feltétlenül legyen benne kreativitás, strapabírás, empatikus készség, tárgyalási készség, verbális készség és még sorolhatnék 20-30 dolgot. De lehet, hogy az a 31-dik hiányzik a konkrét szituációban.
Az interjú végére értünk. Van-e összegző gondolata, üzenete a vállalkozók, leendő vállalkozók számára?
Két összegző gondolatom volna. Az egyik, hogy bármilyen furcsa, de én sok szempontból törés mentesnek érzem a pályámat. A marxizmus oktatástól mostanáig. Ennek oka, hogy nekem a marxizmus is azt jelentette, hogy vállald önmagad, légy önmagad! Merj akarni, valósítsd meg, építsd fel önmagad! Ezt jelenti a vállalkozás. Felejtsd el azt a szót, hogy probléma, használd helyette a kihívást! Vállalkozó az, aki lehetőséget lát ott, ahol mások problémát! A másik üzenet: amikor hallgatóimmal a 70-es években elmentem sörözni, akkor garantáltan arról esett szó, hogy a hivatalos, kollektivista társadalomban, amely velem azt taníttatja, hogy a közérdek elsődleges a magánérdekkel szemben, rendeld magad alá, légy jó alávetett! Nem – mondtam ekkor az ivó pultjánál –, légy egoista! Ha ma elmegyek diákjaimmal sörözni, akkor gyakran arról esik szó, hogy persze a piacgazdaság az egoisták gazdasága. Azonban a szolidaritás, az összefogás, a másikra való odafigyelés nélkül aligha tudsz sikeres vállalkozó lenni és majdnem biztos, hogy nem leszel boldog ember! Valahol ezek a komplementer értékek egyidejűleg kell, hogy ott legyenek egy társadalomban kiegészítve egymást. Hibás az a koncepció, amely csak az egyiket emeli ki.
Köszönöm, hogy megosztotta gondolatait kérdéseinkkel kapcsolatban!
Vállalatépítő szerkesztőség
folyoirat@vallalatepito-portal.hu
Dr. Szirmai Péter
Egyetemi docens, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem.
Okleveles közgazda (1971), a közgazdaságtudomány kandidátusa. 2000 augusztusától a BKÁE Kisvállalkozás-fejlesztési Központ igazgatóhelyettese, majd 2004 februárjától megbízott vezetője.
Tudományos és közéleti tevékenység: VOSZ társelnök; ILO Kormányzótanács póttagja; Életpálya Alapítvány kuratórium elnöke; a Projektmenedzsment Mesterség Kitűnőségéért Alapítvány kurátora; SEED Kisvállalkozási Alapítvány kuratóriumának tagja; Nemzeti ILO Tanács tagja; Nemzetközi Menedzser Központ címzetes professzora.
Kutatási témák: kisvállalkozások helyzete; vállalkozásfejlesztési politikák Európában és Magyarországon; társadalmi párbeszéd intézményrendszere és a vállalkozói érdekképviseletek; vállalkozásoktatás kérdései.
Publikációs tevékenység: 6 tankönyv és számos más hazai és külföldi publikáció.
Kisvállalkozás-fejlesztési központ
1989 óta működött egyetemünkön a Kisvállalkozás-kutató Csoport. Ez a szervezeti egység hirdette meg 1990-től a vállalkozási mellékszakirányt, amely mellékszakirány azért is népszerű volt a hallgatók körében, mert az itt végzettek számára szinte garantált volt a jó elhelyezkedési lehetőség megfelelő fizetéssel.
A Kisvállalkozás-kutató Csoport vállalkozói tananyagokat fejlesztett ki (üzleti tervezés; kisvállalkozások marketingje; vállalkozások pénzügyei és költségvetési kapcsolatai; stb.), és kutatásokkal tette frissé, naprakésszé e tantárgyakat.
2000 augusztusában az egyetemi reform részeként a Kisvállalkozás-kutató Csoport megszűnt, és megalakult a Kisvállalkozás-fejlesztési Központ (KFK). A Központ az eredeti célkitűzéseket magasabb szinten valósítja meg, ezen belül a 2002/2003-as tanév során elindította a Kisvállalkozói főszakirányt.
A Spin-Off Klub a Budapesti Corvinus Egyetem Innovációs Központ Kht-jának és a Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának közös projektje.
Kisvállalkozás-fejlesztési Központ
Interuniversitas Hallgatói Vállalkozói Klub és Spin-Off Keltető