Vállalatépítő

A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 2008-as kutatási tanulmányát foglaltuk össze. Az Olvasó megismerheti a kutatás létrejöttének hátterét és a kutatás fő eredményeit. A továbblépés is biztosított a teljes tanulmányhoz.

Horváth Anna, Sellei Anna, Soltész Anikó

  

A kutatási tanulmány teljes címe: A magyarországi vállalkozónők helyzetének feltárása, különös tekintettel a nemek közötti esélyegyenlőség, valamint a munka és magánélet összehangolásának kérdésére. A tanulmányt a SEED Alapítvány munkatársai készítették: Horváth Anna, Sellei Anna, Soltész Anikó. A cikkben kiemeltük a kutatási anyag bevezetőjéből a kutatás létrejöttére vonatkozó fontosabb részleteket, és a kutatás eredményeinek összefoglalóját. Az oldal alján bemutatjuk az Alapítványt, és biztosított a teljes tanulmány elérése is, amely tartalmaz egy nemzetközi kitekintést, és a nagyon részletes kutatási anyagot.

 

A kutatás létrejöttének háttere

A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány – a Szociális és Munkaügyi Minisztéri­um megbízásából – az első országosan reprezentatív vállalkozónői kutatást végezte el Magyarországon 2008 első felében.

Az Európai Unió nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó, 2006-2010 időszakot átfogó ütemterve (Gender Equality Road Map 2006-2010) keretében hat prioritási területet határozott meg. Ezek egyike a nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése. A hat prioritási területre a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői munkacsoportokat hozott létre. Ezek között talál­ható a vállalkozónői munkacsoport, amely az első, kormányzati forrásokból finan­szírozott – ugyanakkor nagyon sok civil önkéntes munkára is építő –, deklaráltan a magyarországi női vállalkozók érdekében tevékenykedő testület.

A munkacsoport 2007-es – szűkös – büdzséjének nagy részét a további munkához nélkülözhetetlen, hiánypótló reprezentatív vállalkozónői kutatásra fordította.

A tanulmány alapját 1.000 vállalkozó kérdőíves megkérdezése jelentette. A teljes minta egy 921 főből álló – régiókra és jogi formákra reprezentatív – vállalkozónői almintát, valamint 79 közép-magyarországi férfivállalkozót tartalmazott. A férfi alminta az alapvető férfi-nő összehasonlítások miatt került a kutatási körbe.

Jogi forma tekintetében a minta 54 százaléka állt egyéni vállalkozóból, míg 46 százaléka társas vállalkozóból.

A kutatás módszere személyes, kérdőíves megkérdezés volt. A kérdőív kitért a vállalkozónők jelenlegi helyzetére és növekedéssel, bővüléssel kapcsolatos terveire. E mellett vizsgálta a rájuk nehezedő családi kötelezettségeket, illetve azt, hogy azokban mennyire számíthatnak párjuk, családjuk segítségére.

 

Az eredmények összefoglalása

A női vállalkozások 92 százaléka mikrovállalkozás, felük egyéni vállalkozó, míg ötödük bt., illetve kft. Legnagyobb részük (55%) a szolgáltatási és kereskedelmi szektorban működik.

A vállalkozások javarészt saját településükön értékesítenek. Együttműködési készségük meglehetősen alacsony. Több mint felük vevőkörét kis vásárlóerejű törzsvevők alkotják. Vállalkozói ismereteiket mindenekelőtt saját vállalkozásuk gyakorlatából szerezték meg, ezenkívül említésre méltó még az iskolai képzés, a család és a más vállalkozások példája is.

A magyarországi vállalkozónők makrogazdasági várakozásai nagyon negatívak, de ezzel nincsenek egyedül az országban. (Bár a kontroll férfi-alminta szerint a férfi vállalkozók egy árnyalattal optimistábbak.)

A vállalkozónők viszonylag elégedettek működésük körülményeivel (beszállítók, munkatársak, alvállalkozók, technikai felszereltség), az értékelések 1-5 skálán jóval 3 felett vannak. Ennek némileg ellentmond, hogy kimondottan elégedetlenek ugyan­akkor saját és vállalkozásuk pénzügyi helyzetével. (Mintha nem látnák, hogy e kettő összefügg, részben egymásból következik.)

Legnagyobb problémáknak a magas közterheket, az erős versenyt, a folytonosan változó gazdasági szabályozókat, valamint az elégtelen mennyiségű megrendelést tartják.

A megrendelések mennyiségének növeléséért – nagy átlagban – meglehetősen szegényes eszközökkel próbálnak tenni. Versenytársaiktól csak az általánosságok szintjén különböztetik meg magukat, pl. a jó személyes vevőkapcsolatokkal, ugyan­akkor a professzionális ügyfélszolgálat – saját bevallásuk szerint – nem erősségük.

Kommunikációs aktivitásuk is gyakran személyes kapcsolataik mozgósítására korlátozódik.

A tudatos működés – üzleti tervezés, marketing, minőségbiztosítás, szellemi tulajdonvédelem – csak keveseknél érhető tetten.

Meglepően magas azoknak az aránya, akik nem használnak számítógépet (44%), és meglepően alacsony azon vállalkozásoké, akiknek van honlapja (22%).

A vállalkozás bővítésében csak a vállalkozónők 15%-a gondolkozik (KM-i férfiak: 21%), alkalmazott felvételét 6% tervezi.

A vállalkozónők 22%-a vett fel valaha vállalkozói bankhitelt, ugyanakkor a vállalkozás érdekében 34% vett már fel személyi kölcsönt.

Pályázásra csak 8% készül, és 25% gondolja úgy, hogy szüksége lenne vállalkozói ismeretek szisztematikus tanulására.

Van a vállalkozónőknek egy olyan 16%-nyi csoportja, aki képes és szeretne is növe­kedni. Ők azok, akik kevésbé szenvednek az erős versenytől, nem probléma szá­mukra elegendő megrendelés biztosítása. Több az egyedi eladási pozíciójuk, mint a többi életciklusban levő vállalkozásnak, bár ezek között kevésbé gyakran szerepel a korrekt, jogtiszta működés. Az átlagnál nagyobb arányban rendelkeznek honlappal, és tapasztaltak jelentős forgalomnövekedést annak hatására. Viszonylag optimisták mind az ország gazdaságát, mind a saját vállalkozásuk jövőjét tekintve. Korszerűbb marketingkommunikációs csatornákat használnak, nagyob arányban vesznek fel bankhitelt, illetve készülnek pályázni. Ugyanakkor igen nagy arányban nem érzik szükségét annak, hogy bővítsék az alkalmazottaik számát, és a tudatos működés esetükben is csak az országos átlagoz képest tekinthető kielégítő mértékűnek. Ezért nagyon fontos ennek a csoportnak a beazonosítása és célzott fejlesztése a számukra testre szabott pályázati- és hitelkonstrukciókkal, képzési- és kapcsolat­építési lehetőségekkel.

Fontos lenne a vállalkozónők maradék 84%-a közül is elérni azokat, akik növekedés­re lehetnének képesek, de a tudásuk, a kapcsolatrendszerük, a tőkéjük, az önbizal­muk hiányzik hozzá, esetleg a családi kötelezettségeik nem teszik ezt lehetővé. Ne felejtsük el, hogy a férfi vállalkozók között 50%-kal több a növekvő, mint a nők között.

Azoknak a nőknek a tudatosságát is erősíteni kell, akik nem akarnak vagy – akár külső, akár személyes okok miatt – nem tudnak kitörni az önfoglalkoztatásból. Képzésre, tanácsadásra, alapvető pénzügyi tudatosságra, marketing fogásokra nekik is szükségük van.

A kutatás címe a vállalkozónői élethelyzet esélyegyenlőségi vonatkozásait is érintette. Azt mondhatjuk, hogy a helyzet az esélyegyenlőségi retorika, a jogi szabályozás néhány hiátusának megszüntetése és néhány intézkedés ellenére sem javult érdemben. Még mindig túl sok múlik azon, hogy egy nő hol akar vállalkozni, vagy hol kényszerül arra, hogy vállalkozóvá váljon. Gyakorta a kelleténél sokkal kevesebb, a vártnál gyengébb színvonalú a családot segítő intézményrendszer. Másutt a gender alapú egyenlőtlenségek földrajzi, családi státusz szerinti és más elemekkel keverednek. De vannak a vállalkozónői esélyegyenlőtlenségnek az érintetteken múló fontos elemei is: az élethosszig tartó tanulás, a jobb kooperáció és az önszerveződés. Ezek nagyobb tudatosságot, a vállalkozói sikert és a hatéko­nyabb érdekképviselet esélyét jelentik számukra. Ennek felkarolása a szakpolitika és a civil szektor elengedhetetlenül fontos feladata.

A teljes tanulmány a következő helyen érhető el pdf formátumban: A magyarországi vállalkozónők helyzetének feltárása…

A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítványt 1990 elején hozták létre vállalkozói érdekképviseletek, felsőoktatási intézmények, pénzintézetek és minisztériumok. Az alapítók céljainak megfelelően a szervezet a magyarországi vállalkozói ismeretek, kultúra és környezet fejlesztése érdekében kezdett el működni, aminek eredményeképpen 1998-ban közhasznú minősítést kapott. Az ügyfelek igényei alapján a vállalkozásfejlesztés mellett a tevékenység részévé vált a nonprofit szektor erősítése, a civil szervezetek segítése is.

Célok:

Kiemelt célcsoportok:

• Professzionális szolgáltatásokat kínálnak mikrovállalkozói célcsoporttal rendelkező nagyvállalatoknak és felelős cégeknek is.

További információk a honlapról: http://www.seed.hu

   

Fellépés a Vállalatépítő portál nyitólapjára