„Mi megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a cég lépjen egyet!” (interjú)

A Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. ügyvezető partnerének, Bruckner Zoltánnak a segítségével tekintünk be a kockázati tőke világába. A cég és a hozzá kapcsolódó alapok elsősorban a „korai szakaszú” kis- és középvállalkozások kockázati tőke befektetői.

 

Vállalatépítő szerkesztőség

 

Néhány mondatban bemutatná saját cégét, a Primus Capitalt!

Két cégről is beszélhetünk. Az egyik a Primus Capital Vezetői Tanácsadó Kft., amely jelenleg a Primus első és második kockázati tőkealapjának ad pénzügyi és befektetési tanácsokat. Ez Primus I. és Primus II. alap, amelyek amerikai bejegyzésű alapok. Ezek már számos befektetést folytattak le. Az elmúlt öt évben az üzleti angyalok mellett szinte az egyedüli intézményi befektetők voltunk a hazai kkv piacon. Általában technológiai és más gyorsan növekvő szektorokban keresünk befektetési lehetőségeket. Kizárólag Magyarországon fektettünk be eddig, és ezután is ezt tervezzük. A Primus III. alap jelenleg létrehozás alatt áll. Ezt az alapot a Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. fogja vezetni, amely egy PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) alatt bejegyzett társaság. A harmadik alap tőkegyűjtése most már a záró fázisában van. Jelenleg pályázunk az Új Magyarország Fejlesztési terv keretében megjelenő Jeremie program forrásaira. Ez a program, amely már jó néhány éve előkészítés alatt áll, reményeink szerint betölti azt az űrt, ami a kkv finanszírozás területén eddig volt. A Primus alapok 2004 óta működnek, eddig 8-9 befektetést hajtottunk végre. Több fúziót és akvizíciót hajtottunk végre.

A Primus alapvetően arról szól, hogy azok a kis- és középvállalkozások, amelyek gyorsabban szeretnének fejlődni, mint ahogy a jelenlegi nyereségük szintje megengedné, amelyeknek olyan továbblépési terveik vannak technológia oldalról, amit saját vagy EU-s forrásból megfinanszírozni már nem tudnak, amelyek olyan piacra szeretnének belépni, ahol még nem voltak jelen, ezt a lépést segítjük megtenni nekik. Ez általában egy tulajdonrész vásárlás keretében történik. Kockázati tőke befektetőként kisebbségi tulajdont vásárolunk, nem keresünk operatív kontrollt. A tőkéért cserébe kisebbségi tulajdont szerzünk, amelyhez különböző jogi védelmek tartoznak. Például az üzleti tervtől való eltérés esetén. Vétójogunk van olyan kérdésekben, amelyek a tőke befektetését és a közösen elfogadott üzleti-, stratégiai terveknek a megváltoztatását illeti. Vétójogunk van például olyan költségtételek esetében, amelyek nem szerepeltek az üzleti tervben. Mindez azt védi, hogy a tőke jól legyen elköltve, arra, amire a befektetési megállapodásunk szólt – annak ellenére, hogy csak kisebbségi részesedésünk van. Az is igaz, hogy ezek a befektetések nagyon dinamikusan alakulnak, és az üzleti terv megváltoztatására a kezdetektől szükség lehet. Fontos, hogy a befektető dinamikusan tudja követni a cég, illetve a piac változásait, szükségleteit, együtt tudjon haladni gondolatban a vállalkozással. Ezért a korai szakaszú kockázati tőke befektetők nem annyira kontroll szerepet töltenek be, hanem sokkal inkább az üzleti partner szerepét. Ez segít a cég stratégiájának, HR politikájának, egyéb területeinek fejlesztésében. Ez folyamatos együttműködést igényel – mi hetente szoktunk találkozni minden céggel. Végig megyünk az olyan kritikus területeken, amelyekről azt gondoljuk, hogy a cégnek oda kell rá figyelnie ahhoz, hogy azt az értéknövekedést, amit elvárunk, meg tudja valósítani.

 

Hogyan épül fel a kockázati tőkebefektetés folyamata?

 

Igen sok fórumon megjelenünk, egyetemeken, konferenciákon előadunk. Elmondjuk azokat a szempontokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy befektetőt találjon valaki. Elmondjuk, hogy hogyan kell gondolkodnia annak, aki befektetőt keres, milyen távra érdemes terveznie. De alapvetően a cégeinken keresztül keresnek meg minket a legtöbben. Sok cégben vagyunk befektetők, és a cégek egymást mutatják be nekünk.

 

Tudni kell, hogy a befektető azért száll be egy cégbe, hogy kiszállhasson. Egy rendes megtérülést kell felmutatnia a cégnek a befektető irányába. Ismernie kell a piacot, a versenytársakat. Kell egy üzleti terv, ami azt mondja meg a befektetőnek, hogy miből lesz megtérülése. Mi másként dolgozunk, mint például egy bank, mi nem kérünk ingatlan biztosítékot, mi nem kérünk személyes fedezetet. A mi biztosítékunk a cég növekedésének megvalósítása. Ezért az elvárásaink igen szigorúak, 30-40 százalékos éves megtérülést várunk a korai szakaszú befektetéseknél. Későbbi szakaszú cégnél már nem feltétlenül várunk ekkora értéknövekedést, mások a kockázatok. 

 

Először egy általános piacképet és cégképet vázolunk fel közösen az alapítókkal. Meg kell értenünk, hogy mi a versenyelőnye a terméknek, fenntartható-e ez a versenyelőny hosszabbtávon? Konkrétan mire menne a befektetés? Egyetértünk-e a stratégiával? Meg kell ismernünk a menedzsmentet. Látnunk kell, hogy hol kell kiegészíteni a menedzsmentet. A cégnek meg kell világítani a hiányosságokat, ez része az üzleti tervnek. Ha a cég ezt nem világítja meg, akkor nekünk kell, ami rögtön egy rosszabb alkupozíció a cég részéről. A cég elkészíti az üzleti tervet, mi pedig véleményezzük, a cég alakít rajta, közösen gondolkodunk róla, amíg elfogadjuk, vagy el nem utasítjuk.    

 

A befektetés induló szakasza általában egy hat hónapos időszak. Ez alatt meghatározzuk azokat a pontokat, ahol a cég értéket fog termelni, amely a cég értéknövekedését fogja eredményezni. Ilyen terület lehet például az árbevétel növekedése, új technológia bevezetése, a piaci részesedés növelése, új akvizíciós stratégia kialakítása. Ezekre a pontokra folyamatosan oda kell figyelni. Be kell tartatnunk ezt az egyességet, illetve dinamikusan változtatnunk kell, ha szükséges.

 

Segítünk a pénzügyi igazgató vagy a kontroller kiválasztásában. Segítünk a céghez behozni trénereket, coachokat. Ez a fajta cégépítés a napi munka része. Az a szlogenünk, hogy „mi cégeket építünk”. Feltűrjük az ingünk ujját, odaállunk és csináljuk. Részt veszünk az emberek kiválasztásában, marketing üzenetek kidolgozásában stb. Ez egy igen közeli együttműködést igénylő feladat.            

 

A kiszállás kapcsán: Nyugat-Európában jellemző a tőzsdére menetel ilyen cégeknél. El lehet jutni a tőzsdére 3-4-5 év alatt akár. De a kritikus tömeg elérése egy tőkeigényes folyamat. Nyugat-Európában szintén jellemző a nagyobb kockázati tőkebefektető megjelenése, aki megvásárolja/kivásárolja az előző befektetőktől a részesedését. Ezek Magyarországon nem jellemzőek. Mi elsősorban stratégiai vásárlót keresünk. Eleve olyan cégbe igyekszünk befektetni, ami később egy vonzó akvizíciós célpontot jelenthet a későbbi stratégiai befektető számára. Aki kockázati tőke befektetővel indul el, annak látnia kell a saját kiszállását, és a jövőképét is. Fontos, hogy ez tiszta legyen. Általában az alapítók is értékesítik a tulajdonrészüket, de tovább maradhatnak operatív tagjai a társaságuknak. Sokszor ez elvárás is, hogy még egy 2-3 évig segítsék a társaságuk működését.

 

A kockázati tőkebefektető szemével milyen nehézségekkel küzdenek ezek a cégek? Mi az, ami hiányozni szokott a professzionális működéshez?

 

Mi azokat a vállalatokat segítjük, amelyek mernek nagyot gondolni! Amelyek ki tudnak alakítani magukban egy jövőképet önmagukról (személyesen és a cégükről) az elkövetkező 3-5 évre, és nem csak az egyik napról a másikra élnek. Mi megteremtjük annak a lehetőségét, hogy egy cég lépjen egyet! Lépjen egyet minőségben is, vállalatirányítási folyamatokban is, emberi erőforrások tekintetében is, illetve árbevételben, nyereségben, piaci részesedésben is. Az kell hozzá, hogy valaki bátran merjen nagyot gondolni. Ahhoz, hogy a realizmus és az álmodozás között megtaláljuk az egyensúlyt, abban mi segítünk közös gondolkodás, közös tevékenység formájában. De nekünk az a partner kell, aki tudja, mit akar!

 

Sokszor a menedzsment csapat hiányos. Kell nyitottság arra, hogy tudja a cég kiegészíteni ezt a menedzsment csapatot. Sokszor hiányoznak a képzettségek a cégből. Hiányozhat például a pénzügyi elemzésnek, a pénzügyi tervezésnek a képessége. Például nem érti egy cég, hogy hogyan lehet az, hogy az árbevétele nő és mégsem tudja kifizetni a számláit. Hiányozhatnak olyan alapvető dolgok, mint a nemzetközi piacok ismerete, az idegen nyelvtudás. Ezek olyan képzettségek, amelyek egy gyorsan növekvő vállalat vezetéséhez szükségesek.

 

Tudni kell vinni előre a zászlót, de nem annyira, hogy mindenki lemaradjon! Hátra néz és nincs mögötte senki. Folyamatos, jó kommunikáció kell a vállalatvezetés oldaláról. Kommunikálni kell például, hogy ki az az új ember, aki csatlakozott a céghez és elkezdi megmondani, hogy hogyan kell például az értékesítést felépíteni. A kommunikációs képesség az, ami kifejezetten szükséges.

 

Mit üzen azoknak, akik professzionális vállalatot akarnak felépíteni, és esetleg felmerült bennük a kockázati tőkebefektetés igénybevételének lehetősége is?  

 

Itt az ideje, hogy átgondolja minden cégvezető, hogy akar-e egy nagyobbat lépni? Van-e olyan versenyelőnye, amelyből szeretne tőkét kovácsolni? Hogy, egy igazán nagy cégérték növekedést elérve értékesítse azt a tudást, és sok-sok fáradtságot, amit eddig beletett a cég felépítésébe! Az eddigi tapasztalataink igen jók, két-háromszoros cégérték növekedéseket is el tudtunk érni.

 

 

Köszönöm, hogy megosztotta gondolatait kérdéseinkkel kapcsolatban!

 

 

Vállalatépítő szerkesztőség

folyoirat@vallalatepito-portal.hu 

 

  

  

 

 

Bruckner Zoltán

 

1996-ban kapott B.A. fokozatú társadalomtudományi diplomát a New York állambeli Bard College-ban. Ezt követően a The Johns Hopkins University School of Advanced International Studies egyetem posztgraduális képzésén kapott diplomát nemzetközi közgazdaságtan és nemzetközi kapcsolatok szakon. 1994-től az Atlanti Tanács Közép Európa elemzője, majd a Wall Street Journal Europe (Brüsszel) és a World Policy Journal (New York) gyakornoka. 1996 és 2000 között az ING Bank N.V. amszterdami központjában gazdasági majd pénzügyi elemzéssel foglalkozott, majd a kereskedelem- és árufinanszírozási részleg strukturált kereskedelemfinanszírozási csoportjának menedzsereként tevékenykedett. 2000-től az akkor induló, elsősorban korai szakaszú technológiai vállalkozásokba befektető és a 70 millió eurós Technologieholding Central European Fund alapot kezelő regionális kockázati tőkebefektető társaság, a 3TS Venture Partners AG magyarországi független kereskedelmi képviseletének tanácsadója. A 2003-ban induló amerikai illetőségű Primus Capital Partners és a 2006-ban induló Primus Central Europe Fund II. alapok megszervezésében jelentős szerepe volt. A Primus alapok 2004 eleje óta összesen hat hazai korai szakaszú és induló technológiai vállalatba fektettek be, melyek átlagos árbevétele 6-szoros növekedést ért el, és amelyek a befektetés eredményeként összesen mintegy 130 új munkahelyet teremtettek Magyarországon. Bruckner Zoltán a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület Igazgatóságának tagja, számos hazai és nemzetközi szakmai konferencia előadója kockázati tőkebefektetések témában, a Kellner Alapítvány és a Szól a Szív Alapítvány kuratóriumi tagja. A Közép Európai Egyetem MBA kurzusán vállalkozástant tanít.

  

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

Primus Capital

 

A Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. a korai szakaszú vállalkozások befektetője. Az Alapkezelő célja, hogy az általa kezelt kockázati tőkealapok részére befektetéseket hajtson végre hazai innovatív kis- és középvállalkozásokban. A tőkebefektetés lehetővé teszi ezen vállalkozások versenyelőnyének, piaci részesedésének és piaci értékének maximalizálását, tulajdonosai számára ezen értékek realizálását.

 

www.primuscapital.hu

 

 

 

Vállalatépítői fogalomtár

 

Kockázati tőke

A kockázati tőke magas kockázattal járó, tőzsdén nem jegyzett vállalatokban közepes időtávon tulajdonossá váló professzionális szervezetek, befektetők részesedés vásárlására fordított tőkéje. Elsődleges célja magas hozam realizálása a kiszálláskori értékesítés során.

 

Kockázati prémium

Egy befektetés hozamának azon része, ami a kockázatmentes állampapír hozama felett van.

 

[ vissza ] [ hozzászólás ]
0

Fellépés a Vállalatépítő portál nyitólapjára