Az üzleti tervezés alapjai
Az üzleti tervezés elsősorban egy elemzési eszköz, a megalapozott gazdasági döntések kiindulási pontja lehet. A cikkben áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat a témáról.
Rabi Sándor
Az üzleti tervezés egy felületet nyújt a vállalkozás céljainak, lehetőségeinek, erőforrásainak, feladatainak, piaci pozícióinak, kockázatainak, költség- és jövedelem viszonyainak vizsgálatához. Fő célja, hogy elemzési eszközként segítse a megalapozott gazdasági döntések meghozatalát. Fontos szerepe lehet a megvalósítás során az ellenőrzésnél is. Lényegében arról szól, hogy a gazdasági döntésekkel kapcsolatos különböző szempontokat integráltan lássuk, és felmérjük a kockázatokat. Hogy el tudjuk dönteni: „megyünk, vagy nem megyünk”, „csináljuk, vagy nem csináljuk”. Új dolgokkal kapcsolatban a kimenet arról szól, hogy valami lesz, vagy nem lesz?
Az üzleti terv készülhet a vállalkozás alapításakor, a vállalkozás fejlesztésénél, vagy az operatív működés során bármikor. Alkalmas lehet egy-egy ötlet/projekt megvalósíthatóságának vizsgálatára is. Alapvetően két formáját különböztetjük meg: (1) A vállalkozás működésének tervezésénél, a saját források allokálásához, a fejlődési ütem átgondolásához nyújthat segítséget. A terv elkészültét egy üzleti döntés követi, amelyet magának a vállalkozásnak a vezetése hoz meg a terv tartalmára vonatkozóan. (2) Az üzleti tervezés lehet külső döntés alapja is, például amikor egy hitelező erőforrást biztosít a vállalkozás számára. Ekkor a terv elkészítését a külső fél írja elő, és részben ez alapján dönt a forrás odaítéléséről.
Fontos jellemző az üzleti terv időtávja. Egy fejlesztési projektnél a projekt időhorizontjához igazodik az időtáv. Más esetekben az üzleti terv a hosszabb távú stratégiai terv lebontásának eszköze lehet, így legtöbbször egy év távlatában lehet vele tervezni és elemezni.
Az üzleti terv formai kialakítására törvényi szabályozás nem vonatkozik. Az üzleti tervnek áttekinthetőnek kell lennie, és felépítésében szolgálnia kell a megalapozott, helyes, gyors gazdasági döntés meghozatalát. Ha az üzleti terv külső fél számára készül, akkor a formai kialakítás során figyelembe kell venni a külső fél szempontjait, követelményrendszerét (tartalmi összetevők sorrendje, tördelés, mellékletek, példányszám, fűzés stb.) A gyakorlatban sokszor előre gyártott formanyomtatványok kitöltése útján születik meg az üzleti terv, elsősorban külső döntés megalapozásánál. Szokás egyes szám harmadik személyben fogalmazni a megírásánál.
Szabályozás nincs tehát, de általánosan elfogadott tartalmi és formai irányelvek vannak. Az üzleti terv általában az alábbi tíz fejezetet tartalmazza (a *-gal jelöltek belső használat esetén nem szükségesek, hiszen például saját főnökünknek nem kell, hogy bemutassuk a vállalkozást):
(0)* A vállalkozás alapadatai. A vállalkozás neve, címe, székhelye, telephelyei, alapítási éve, tulajdonosi adatai, számla adatai, működési köre és egyéb olyan információk, amelyeket a külső fél megkövetel. Itt kap helyet a bizalmas kezelésre vonatkozó igény jelzése is.
(1) Vezetői összefoglaló. A teljes üzleti terv lényegi összefoglalása, amely a gyors megismerést, áttekintést szolgálja.
(2)* A vállalkozás bemutatása. Ide tartozik a vállalkozás alapításának ideje, célja, a vállalkozás küldetése, működésének története. Be kell mutatni a folyamatban lévő fejlesztéseket és a jövőre vonatkozó célkitűzéseket. Számba kell venni a vállalkozás erőforrásait, lehetőségeit. Ez a rész tartalmazhat egy ágazati, iparági áttekintést is.
(3) A termék vagy szolgáltatás bemutatása. Ez a rész megismerteti az olvasóval a fókuszban szereplő terméket vagy szolgáltatást. Itt történik meg a versenyelőnyök elemzése.
(4) Termelési terv (kivitelezési/megvalósítási terv). Itt kap helyet a termelési-, szolgáltatási technológia bemutatása. Azt vázoljuk, hogy a vállalkozás hogyan fogja előállítani termékeit, hogyan fogja nyújtani szolgáltatásait.
(5) Marketing terv. Ebben a fejezetben mutatjuk be a vállalkozás értékesítési koncepcióját. Azt, hogy a vállalkozás hogyan ismeri meg és hogyan alkalmazkodik a piac igényeihez, és hogyan igyekszik azt befolyásolni.
(6) Pénzügyi terv. A fejezet megvilágítja a vállalkozás pénzügyi helyzetét és elemzi azt. Itt kell átfogó előrejelzést adni a vállalkozás pénzügyi teljesítményéről, arról például, hogy mekkora forgalom kell ahhoz, hogy a vállalkozás fedezni tudja költségeit. Be kell mutatni a pénzáramlás várható időbeli ütemét, a várható nyereséget/veszteséget.
(7)* Szervezeti felépítés. Itt mutatja be a tervkészítő a munka és felelősség megosztást, a szervezeti és működési szabályzatot. A fejezet kitér a vezetők hatáskörének és szakmai hátterének bemutatására is. Ide tartozhat a vállalkozás szervezeti-jogi formájának ismertetése és a tőkeszerkezet vázolása is.
(8) Kockázatelemzés. Ide tartozik a vállalkozás/projekt belső működésének és külső környezetének kockázat szempontú elemzése.
(9) Mellékletek. A mellékletben kapnak helyet az anyaghoz kapcsolódó okirat másolatok (eredetik), táblázatok, grafikonok, fotók, életrajzok stb. Minden, ami kapcsolódik az üzleti terv anyagához és illusztrálja azt.
Különleges esetekben további fejezetek is szerepelhetnek az anyagban: Kutatás-fejlesztés, Mérnöki munka, Szakértők (jog, könyvelés stb.), Megvalósítási ütemterv.
Az üzleti terv akár több hipotézis elemzése mentén is készülhet. Vizsgálhatjuk az optimista, realista, pesszimista változatokat. Az üzleti terv jelentősége abban áll, hogy a segítségével elemezhetők, végiggondolhatók a gazdasági döntések.