A kis- és középvállalati innováció segítése egy innovációs központ tevékenységének tükrében (interjú)
Somogyi Miklóssal, a CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Kht. stratégiai igazgatójával beszélgettünk az innovatív és nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások tevékenységének segítéséről, általában a vállalkozások fejlődésének nehézségeiről, fejlődési lehetőségeiről.
Vállalatépítő szerkesztőség
A Budaörsi ipari és technológiai parkban vagyunk. Milyen jellemzői vannak, hogyan működik a technológiai park? Mi a szerepe egy ilyen parkban egy innovációs központnak?
Két egykori szocialista nagyvállalat területén helyezkedik el az ipari park. Fő jellemzője, hogy a 60 hektárt felosztották 130 telekre, ahol jelenleg közel 300 vállalkozás tevékenykedik. A Park teljesen tele van, 3000 ember dolgozik itt jelenleg, akik 60 milliárdos éves forgalmat bonyolítanak le. 2004 novemberében nyílt meg az innovációs központ, itt működik a CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Közhasznú Társaság. Ez egy teljesen magán kezdeményezés, állami pénz pályázatokon kívül nincs benne. Ez ilyen szempontból is egy különleges vállalkozás, amit a tulajdonos Polgárné Májer Ildikó elkezdett. A Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Integrátor Szolgáltató Centrum Kft., (ISC Kft.) hozta létre az ipari parkot, amit a BITEP Zrt. működtet. Az ő tulajdonában vannak az utak és a közművek, biztosítja az alapvető szolgáltatásokat, kultúrált körülmények között dolgozhatnak az ide betelepült cégek.
Az ISC csoportba tartozik az CHIC Kht., amely működteti az innovációs központot. Különféle szolgáltatásokkal állunk a kis- és középvállalkozások rendelkezésére. Nem csak a Parkba tartozó vállalkozások, hanem az egész közép-magyarországi régió vállalkozásainak rendelkezésére állunk. Valójában az ország valamennyi vállalkozását a piacunknak tekintjük, kiemelten ezek közül az innovatív és nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat. A ValDeal Innovációs Zrt.-t a magyar szellemi termékek nemzetközi piacra vitelére hoztuk létre két évvel ezelőtt. Megvásároltunk egy amerikai know-how-t, az Austini Egyetem (Texas) IC2 Intézetétől, ami egy innovációs menedzsment know-how. Azt hivatott szolgálni, hogy hogyan lehet nemzetközi üzletet csinálni a magyar szellemi termékekből. Két év alatt mintegy 600 ötletet, kutatásai eredményt vizsgáltunk meg, ebből jelenleg 20-30 projekttel foglalkozunk.
Ezek közül már kvázi piaci sikernek számít paradox módon egy papír bili, ami egy magyar mérnök találmánya. Jelenleg egy amerikai vállalkozó megvásárolta a licencét, Kínában gyártják és az első 8 millió darab most került piacra. Vannak persze tudományos eredmények is, például a JEDION-kés. Ez egy találmány: amikor a sebész műt, a sebész kés össze van kötve egy gyors analizátor rendszerrel, és a rákos nem rákos sejt határát nagyon pontosan meg lehet vele határozni. Ez a szabadalom tavaly előtt a világ legjobb 75 szabadalmába beválasztásra került. A két végletet mondtam: az egyik már üzlet, a másik pedig egy hosszú távú befektetéssel válhat üzletté (utóbbiba kb. 100 millió dollár befektetés szükséges még). Ezeket a tevékenységeket igyekszik segíteni az egész cégcsoport.
Bontsuk ki egy kicsit. Indul egy vállalkozás, van egy jó ötlete – miben van szüksége segítségre, miben tudnak Önök segíteni?
Ha van egy ötlete, és indul, az a legnehezebb utca, mert ami kell, az a pénz, pénz, pénz! Először tipikusan a család, a barátok pénze az, ami az ötlet megvalósításba belemegy. Ha szerves fejlődés van, és a pályázatok rá tudnak segíteni, eljuthat egy olyan fázisba, ami már a piac közeli fázis. Ekkor a gyártás már részben meg van oldva, már piacon tudna lenni. Ekkor tudna már más befektető is érdeklődni. Ennek azonban számtalan akadálya van. Az első ilyen, hogy a kockázati befektetők a korai stádiumban lévő ötleteknek a piacra vitelét nem segítik. Nincs jelenleg magvető tőke Magyarországon. Közösségi pénzből sem segítik a korai stádiumban lévő ötleteknek a piacra vitelét. Van egy-két pályázat, amelyik próbálja ezt az űrt betölteni. Ilyen az Ötlet pályázat, az Innocsekk pályázat, de igazából Magyarországon ez nincs megoldva. Hosszú kínlódás, és sok-sok kölcsön után el tud jutni abba a fázisba egy vállalkozás, hogy befektetőt tudjon igénybe venni. Igen ám de ez 1 millió eurónál kezdődik! Néhány 100 millió forintos befektetés alatt hihetetlenül nehéz pénzhez jutni (10-50 millió forint), űr van a piacon. Ezt az űrt hivatottak betölteni az üzleti angyalok, de az üzleti angyalságnak sincs szervezett háttere még jelenleg az országban. Működnek üzleti angyalok. Rájuk az a jellemző, hogy nem nagyon szívesen mutatják meg magukat, marad abban az állapotban, hogy ő egy „angyal”. Van tehát ilyen jellegű befektetés, de nem szervezett módon, és kevés van.
Az Innovációs Központ segítségnyújtása az adott vállalkozás működésének milyen területére hat?
Ami a cégeknek kell, az elsősorban a pénz. Ezen túl két dolog van. Az első: attól, hogy valakinek van egy maszek vállalkozása, az még nem jelenti azt, hogy jól működik. Sok minden másra is szükség van. Egy tipikus példa az, amikor egy igazi, jó vállalkozó „hat zsebből” irányítja a cégét és sikereket ér el. A Hatzsebes vállalkozó: ez az én pénzem, ez a kollégáim pénze, ez itt az APEH-é, ez az alvállalkozóké, ebből anyagot veszek, ez meg a fejlesztésé, megvan a hat zsebem. Ez alapján tudja, hogy hogyan kell működnie. Amikor viszont elkezd növekedni egy cég, és eljut egy olyan fejlesztési pontra, hogy a vezető köré kell építeni egy középvezetői szintet – tehát valakivel meg kell osztani a felelősséget, az irányítási funkciót, – akkor ahelyett, hogy a cég rohamosan nőne, általában van egy törés. Ezt nagyon sokszor láttam én is tanácsadóként. A hátterében az van, hogy az ember nem hiszi el, hogy pótolhatatlan. Azt gondolja, hogy amit ő fejből tud, azt az is azonnal tudja, akit odavesz maga mellé, ő is ugyanúgy gondolkodik. Ez nem igaz. Ráadásul nem szívesen enged át felelősséget, funkciót, egyebet. Ha ezt a vezetői magatartást nem váltja fel egy olyan tudatos hozzáállás, hogy az adott terület vezetőjének feje felett nem nyúl át, akkor abból baj van. Az alkalmazottak megszokták, hogy ő a főnök, ő a tulaj, és hozzá mennek. Ha ezt nem kezeli megfelelően, ebből gond van. A másik probléma az, amikor már több vezető van alatta. Több vezetővel kell kommunikálni, ami egy egészen más információs rendszert kíván meg, más szervezeti felállást kíván meg, és ezen nagyon nehéz túllépni. Ha kettőnél több a vezetési szint, akkor már vezetési támogató eszközöket kellene használnia.
A másik az, ha a piaccal van probléma. Van egy új termékünk, amit be akarunk vezetni a piacra. Nagyon jól megy minden. Igen ám, de érkezik egy nagy megrendelés, és két nagyságrenddel többet kellene gyártani! Ez a méret problémája, a fejlesztésben ezt nem lehet átugrani. Ha gyártok valamiből néhány 10 ezer darabot, akkor egyik napról a másikra, nem tudok néhány 10 milliót gyártani. Más technológia kell, rettenetesen nagy beruházás kell. Az esetek többségében nem lehet átugrani ezt a méret problémát.
Ezek mellett probléma, amit én úgy fogalmazok meg, hogy a kkv-k fejlesztési paradoxona: a kisvállalkozások többsége mindent ingyen szeretne, de ami ingyen van, annak nincs értéke. Aki a kisvállalkozások fejlesztésével foglalkozik tanácsadóként, annak ezt a paradoxont kell feloldania, hogy tudjon segíteni.
Mennyire gondolkodnak az induló, fejlődni szándékozó vállalkozások stratégiában? Hogyan gondolkodnak az üzletről?
Ez ösztönös. A most kiöregedő első generációs vállalkozói réteg még nagyon ösztönös volt. Ösztönösen csinált stratégiát, ösztönösen csinált marketinget, mindent ösztönösen csinált. A hozott anyagból dolgozott, amit megtanult például az állami vállalatnál. A most belépő fiatalok, azok már tudatosabbak. Jó példákkal is lehet találkozni: tudatosan készül arra, hogy igen, ő felépít egy céget! Az ösztön nem feltétlenül negatív, lehet nagyon pozitív is, csak azt akarom jelezni, hogy nem tanulta, nem tudatosan készült erre.
Különböző generációkat említett. Mi a helyzet az utódlással?
Komoly problémát jelent. Sok cégnél látom, hogy ahol a gyerekek nem követik a szülőket a vállalkozásban, ott komoly gond lehet. Jelenleg a cégeladások nem kis része ebből származik. Kiöregszik az előbb említett generáció, ha a gyerekek nem követik, akkor el kell adni a céget.
Mit gondol arról, milyennek kellene lennie egy – a központ fókuszába tartozó – innovatív és nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozás vezetőjének? Milyen egy sikeres vezető? Mi az, amire figyeljen egy ilyen vezető?
Nehéz olyat mondani, ami általánosan érvényes. Sok múlik azon, hogy egy gyártó cégről, egy kereskedő cégről vagy egy szolgáltató cégről van szó. Beszállító vagy önálló terméket gyárt, forgalmaz? Egy induló kis vállalkozásnál az a lényeg, hogy azt az induló 1-2 (10-20 iparágtól függően) partnert megtalálja, amiből meg tud élni. Ha ezt meg tudja fogni, és tudja kezelni, akkor ő egy sikeres vállalkozó. A lényeg, hogy néhány vagy néhány tucat cég vevő-eladó kapcsolatából meg tud-e élni?
A siker és a vezetői képesség nem feltétlenül függ össze. Én már láttam olyan kisvállalkozót, hogy én semmit nem bíztam volna rá, mégis sikeres volt. Azért mert ő látta az irányt, amiből ő sikeres lehet. A sikernek nagyon sok összetevője van. Az hogy valaki felkészült, az csak az egyik. Mondok egy példát a saját piacunkról, az ötletek piacáról. Ahhoz, hogy valaki jó innovációs menedzser legyen, kell tudnia „kutatóul”, meg kell értenie mit csinálnak, kell tudnia „kkv-ul”, végül is abban a körben akar majd elindulni, kell tudnia „befektetőül”, mert pénzt kell szereznie, kell tudnia „piacul”, mert a piac igényeinek meg kell, hogy feleljen, kell tudnia „marketingül”, mert meg kell oldania, hogy a megfelelő módszereket megtalálja. De ami a legfontosabb, hogy szerencséje is kell, hogy legyen. Ennyi összetevő szükséges ahhoz, hogy egy ötletből piaci siker legyen, és a szerencse az nem elhanyagolható, akármilyen furcsán hangzik is. Mondok rá egy példát: előfordul az, hogy valaki egy nagy technikai újdonságot talál ki, de közben a technikai fejlődés túllép az ő ötletén.
Milyen esélyei vannak ezeket hallva egy induló, fejlődni szándékozó kis-, középvállalkozásnak?
Nagyon kevés az olyan piaci rés, hogy szinte észrevétlenül tud növekedni nagyra egy piaci vállalkozás. Ezért nehéz például egy „magyar Nokiát” felnöveszteni. Egy ötletnek vagy az a sorsa, hogy egy kisvállalkozás a maga módján elkezdi csinálni, piacra menni vele. Ha sikeresen fejlődik, akkor vagy fölvásárolja egy multi, vagy tönkreteszi, vagy a licencet megvásárolják tőle. Az hogy ő naggyá tudjon belőle nőni, az nagyon ritka, az a legnehezebb.
Nagyon fontosnak tartom, hogy nyitott szemmel járjon minden kisvállalkozó! Figyelje a versenytársait, figyelje a piacát stb., mert időben kell tudnia váltani. Akkor már nagyon nehéz váltani, amikor baj van. Előre kell tudnia gondolkodni, ez a dolog lényege!
Köszönöm, hogy megosztotta gondolatait kérdéseinkkel kapcsolatban!
Vállalatépítő szerkesztőség
folyoirat@vallalatepito-portal.hu
Somogyi Miklós
1975-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, gépészmérnök. Pályáját gépipari kutatóként kezdte a Gépipari Technológiai Intézetben majd 1990-től az intézet műszaki igazgatója. A 90-es évek közepétől saját vállalkozásait vezette és 2004 óta dolgozik az innovációs központban. A Magyar Innovációs Szövetség munkájában a kezdetektől részt vesz. Tapasztalatait több cikkben, tanulmányban és könyvben tette közzé.
A Budapest szomszédságában található Budaörsi Ipari és Technológiai Park területén működő ISC csoport célja, hogy az általa biztosított integrált szolgáltatásokkal előmozdítsa a kis- és középvállalkozások fejlődését, valamint az innovatív ötletek piaci hasznosulását.
Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Integrátor Szolgáltatások Kft.
CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Kht.
Valdeal Innovációs Szolgáltató Zrt.
